A Századvég legfrissebb mérése szerint a biztos pártválasztók között a Jobbik 10 százalékot szerezne egy „most vasárnapi” választáson. Ez jelentős zuhanás ahhoz képest, hogy az áprilisi parlamenti választásokon 16,77 százalékkal végzett a szélsőjobboldali párt. E felmérés alapján a veszteség több mint 300 ezer szavazat.
 
Antiparlamentáris erő a parlamentben

A Nézőpont Intézet már tavaszi elemzésében is utalt rá, hogy a Magyar Gárda mellett számos törésvonal szaggatja a Jobbikot. „Mivel egy gyorsan felemelkedő, egyelőre nemigen szervezett pártról van szó, elképzelhető a párt gyors bukása. A választói hangulat vagy a gazdasági kilátások tavasz óta érzékelhető pozitív megváltozása legalábbis nem kedvez a protesztpártnak. Nem beszélve arról, hogy antiparlamentáris erőként parlamenti ellenzékben politizálni legalábbis olyan nehéz, mint a filológusnak beszélgetni az informatikus házibulin. Úgy tűnik, ezzel a nehézséggel a Jobbik egyelőre nem tud megbirkózni", mondta a közelmúltban Mráz Ágoston Sámuel, az intézet kutatási igazgatója a Heteknek.

A Jobbik számára problémát jelenthet, hogy két tűz között őrlődik: egyrészt meg kell felelnie radikálisabb szimpatizánsai elvárásainak, másrészt pedig a parlamentbe bejutott pártként bele kell simulnia a szalonképes politizálásba. Bár Vona nemrégiben úgy nyilatkozott, pártja bebizonyította, hogy a parlamenti keretek között is tud kemény és szókimondó, aktív, hatékony és konstruktív lenni, a probléma létezését mutathatja, hogy a pártelnök az utóbbi időben többször is hangoztatta: az októberi önkormányzati választások előtti kampányban visszatérnek majd az emberek közé.

A Jobbik, radikális stílusával kuriózumnak számított az országgyűlési választások előtti kampányban, éppen ebből kifolyólag a parlamentben is speciális a helyzete. A párt, az LMP-hez hasonlóan „kettős-játékot” űz ellenzéki pártként: a szocialistákkal ellentétben, akik szinte teljes egészében a tagadás technikáját alkalmazzák, előbbi két párt hol megengedőbb, hol pedig keményebb ellenzéki szerepet tölt be.

Sokat finomodtak

A Jobbik esetében mostanában egyre gyakrabban merül fel annak találgatása, hogyan tudják kiegyenlíteni korábbi retorikájukat, az utcai nagygyűléseken megszokott radikális hangvételüket az új- parlamenti közeggel. „Az már most látszik, hogy sokat finomodtak, és ennek számtalan oka van: például más egy beszédet az utcán elmondani, és teljesen más az Országgyűlés előtt. Ellenzéki pártként kell meghatározniuk magukat, nem csupán a kormányzó erőkkel, de a másik két ellenzéki párttal szemben is”, mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus. Az a tény is a radikalizmus csökkenését mutathatja a szimpatizánsok szemében, hogy a Jobbik sok mindenben egyetért a Fidesszel.

Vége a következmények nélküli beszólásoknak

Vona Gáboréknak egyfajta brand-je, márkajelzése volt a radikalizmus, mondja a politológus, aki szerint magának a pártnak nagyon is érdeke, hogy ezt az imázst fenntartsa, hiszen ebben rejlik egyedisége, és vele szemben ez komoly elvárás is. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy mind a párt, mind képviselői egy tanulási folyamat legelején tartanak. A parlamenti munkában való részvétel, a felszólalások a legtöbb képviselő számára az újdonság erejével bírnak. Lapunk azon kérdésére, vajon a radikalizmus látszatát kívánják-e fenntartani az olyan jobbikos megnyilvánulások, mint Zagyva György Gyula elhíresült „majd a folyosón megbeszéljük”, vagy Novák Előd „lógjon”bekiabálásai, az elemző azt mondta, nem lehet tudni, hogy a két képviselő habitusa indítatta-e őket ezekre a megnyilvánulásokra, vagy az ilyen „akciókkal” tudatosan kívánják fenntartani a radikális jelleget. Ami igazán fontos, hogy milyen következményekkel járt a két politikus beszólása: míg előbb Zagyva esetében a frakció tárgyalta az ügyet, addig Nováké már bocsánatkérést is maga után vont. Ezek Boros szerint egyértelműen azt mutatják: a párt intézményi szintjén már nem feltétlenül elfogadhatóak az ilyen jellegű megnyilvánulások.

A Jobbik esetében további dilemmát jelenthet, hogy azt a fajta radikális hozzáállást, amit egy országos kampányban sikerrel folytattak (pl. a multi-ellenesség), milyen hatékonysággal és sikerrel tudják majd a helyi szinteken alkalmazni az őszi önkormányzati választásokon.  

atv.hu / Prókai Eszter