Múlt szombaton susogtak a szoknyák, koccantak a hűvös pezsgőt izzadó kristálypoharak Balatonfüreden, ahol 185. alkalommal tartották meg a reformkor hangulatát idéző Anna-bált. A névnapi mulatságot először 1825. július 26-án rendezte meg a copf-stílusban épített, akkor a szellemi élet központjául is szolgáló Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának tiszteletére (Anna-Krisztina egyébként itt ismerte meg jövendő férjét, Kiss Ernőt, aki később a szabadságharc altábornagyaként masírozott be a magyar történelem nagyjai közé). Akkoriban sokszor fordult meg az északi part ékköveként számon tartott városban Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is.

Libben a szoknya

Most Martonyi János fővédnökölt. Az este fénypontja idén is a bálkirálynő (és két udvarhölgyének) megválasztása volt – épp úgy, mint két évvel ezelőtt. Mikor is egy feltűnően magas, ruganyos testű, kecses mozgású 18 éves szinkronúszó leányzó lett a bálkirálynő első udvarhölgye. Örömtől duzzadt kebelére szorította apja, majd illendően keringőzni kezdett a nála fél fejjel magasabb csemetével. Azért jó volna tudni, lánya szépsége, vagy saját alkotmánybírói kinevezése tölti el nagyobb boldogsággal Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét, a Századvég Alapítvány igazgatóját.

Csikóéveink

Az a szakmai teljesítmény, amit az elmúlt években nyújtottam, teljes egészében megfelel az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeknek – bizonygatta az újdonsült alkotmánybíró az országgyűlési bizottsági meghallgatásán, miután az ellenzék forró homlokkal követelte a jelölés (sőt, inkább ajánlás) visszavonását. Az LMP egyenesen botrányosnak tartja a sem alkotmányozási gyakorlatot, sem 20 éves szakmai pályafutást, sem rangos kutatói tevékenységet felmutatni nem tudó volt kancelláriaminiszter megválasztását – s a kemény szavaktól ez esetben az MSZP sem óvakodik.

Hirtelen fontosabb lett a jogászi végzettség, mint az üzleti és médiapiaci tapasztalat: az alkotmányügyi testület előtt a centrálfény a jogászi múlton és nem a Média Befektetési Zrt. működtetésén csillogott. A Schmitt Pál beiktatásának napjaiban 53. életévét betöltő ex-kutató az ELTE ÁJTK-n szerzett jogi, majd másoddiplomaként szociológusi végzettséget, tanult a Bibó Szakkollégiumban, de alapító igazgatója volt a Társadalomtudományi Szakkollégiumnak is.

1994-ben visszatért az ELTE ÁJK-ra, ahol a politológia tanszék adjunktusa, majd két évvel később részfoglalkozású docense lett – 1996-ban védte meg a politikatudományok kandidátusi értekezését, amit jelenidőben úgy fogalmaz meg, hogy habilitációja során az állam szerepének változásával foglakozott, végzettsége az egyetemi magántanári fokozatnak megfelelő és szakirányú (már az alkotmányozáshoz képest). 1988-90 ben a MISZOT (Magyar Ifjúsági Szervezeteok Országos Tanácsa) elnöke, a rendszerváltás előtt pedig a Hazafias Népfront utolsó elnöke volt. De jogot tanult ő a Harvardon és 2002-től pedig igazgatta a Századvég Alapítványt (és politikai iskolát).

A bizottsági meghallgatáson megfogalmazott ars poeticája szerint az államtudomány, a jogtudomány és a közigazgatástudomány konvergenciájának képviselőjeként fog fellépni a taláros testületben. És természetesen megígérte összeférhetetlenségeinek megszüntetését is.

Az élet rózsái

„Tudod, Szabolcs, nem gondoltam volna, amikor gyerekként az állatokat őriztem a falunkban, hogy egyszer majd a brit miniszterelnök irodájában folytatok tárgyalásokat” – emlékezik vissza volt kabinetfőnöke a tizenkét évvel ezelőtt Stumpf Istvánra. Kerék- Bárczy Szabolcs saját bevallása szerint tisztelettel fordult a szívósságáról és munkabírásáról híres tárcavezető felé.

A kilencvenes évek elején megfogalmazódott barátság alapja a tisztes munka, az európai érdeklődés, a liberalizmus és a nyugati konzervativizmus hagyományainak értékelése voltak. Kerék-Bárczy azért távozott sebesen az Orbán-kabinet udvarából, mert úgy látta, „a kormányzásának alapvető célja és lényege volt a jogszabályokkal és az adófizetők pénzével való gátlástalan, „kreatív” gazdálkodás. Ebben a miniszterelnök minden részletre kiterjedő irányító, kancelláriaminisztere pedig kezdeményező és csúcsvégrehajtó szerepet játszott.”

Volt kollegája felháborodva konstatálja, hogy Stumpf saját Fidesz-kötődését az amerikai alkotmánybíróság funkcióját betöltő Legfelsőbb Bíróság tagjainak megválasztási gyakorlatával védi, s a demokrácia elleni támadásnak tartja, hogy egy alkotmánybíró állíthat olyan valótlanságot, mint hogy jogot tanult a Harvardon, pedig nem. Kerék-Bárczy erről egy hosszúra nyúlt Népszabadság-cikkben tárgyal.

Szép városunk, Alcsút

Stumpf épp egy biztosítótársaság vezetésének tagja, amiről lemondani szándékozik (bár erre jogi kötelezettsége nincs, tette hozzá a meghallgatáson), s lemond a miniszterelnök tanácsadó testületében elfoglalt posztjáról is. Cezúrát húz az életében az alkotmánybírói megválasztás: a Média Befektetési Zrt.-ben szerzett részesedését is eladja. Vagy inkább vissza, ki tudja.

A gyermekkirály

Pedig csak néhány hónapja van szép (részben) saját médiaportfóliója: 2010. április 23-án vásárolta meg a Heti Választ is tulajdonló Infocenter.hu Zrt. az IKO Média Holding Zrt részvényeinek 100 százalékát. Az IKO Média Holding Zrt. tulajdonában van az RTL Klub televíziós csatornát üzemeltető M-RTL Zrt. részvényeinek 31 százaléka (ezen túl megszerezték meg az IKO Műsorgyártó Kft, a Videovox Production Műsorgyártó Kft, valamint az IKO Sales House Kft-t 50-50 százalékos üzletrészeit is). Ekkor vált meg Fellegi Tamás vagyongazdálkodási miniszteri az Infocenterben lévő üzletrészétől. Az egyik vásárló Stumpf István volt. Most viszont fordult a szél: az új alkotmánybíró visszavonul a médiától, csak alkotmányozási tevékenységével összefüggésben fog szerepelni.

atv.hu/Braun Anna