Zsolt alkalmi munkákból él, de legutóbb egészségügyi okokból nem fogadta el a munkát, amit ajánlottak neki, felkerült a listára. Ahogy Kovács Lászlóné is. Ő többször nem ment el az ingyen ebédért, mert betegek voltak a gyerekek.

A hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal pár hete a honlapján több mint 300 embernek a nevét és címét hozta nyilvánosságra, akik nem vállaltak közcélú munkát, nem vették fel az ebédjegyet vagy a gyógyszerutalványt.

„Itt joggal visszaélő és együttműködést nem tanúsító emberekről van szó” – fogalmazott Lázár János. Hódmezővásárhely polgármestere az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága előtti meghallgatásán elismerte, hogy nem feltétlenül törvényesen jártak el, de szerinte az adatvédelmi kérdés itt a legkevesebb.

Az adatvédelmi biztos szerint a lista közzététele pótcselekvés. „Az intézkedés ugyanakkor sajnos jogszerűtlen is, nincs meg a jogalap az adatok nyilvánosságra hozatalára” – nyilatkozta Jóri András.

Az MSZP szerint a lista kettős büntetés, és csak a szegényeket bélyegzi meg, például a közpénzen foglalkoztatott közalkalmazottak mulasztásairól nem vezetnek szégyenlistát.

 „Ez az eljárás minden jóhiszeműsége ellenére fehérgalléros önbíráskodás fogalomkörébe tartozik, és különösen veszélyes akkor, amikor épp jogszerűségre akarunk rászoktatni másokat” – fogalmazott Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő.

 „Ez egy szegényellenes lépés volt, intézkedés volt, ezzel nem Hódmezővásárhely városa szegényellenes, hanem az intézkedés” – vélekedett Szabó Tímea Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának LMP-s alelnöke. A párt szerint a város másképp is nyomást gyakorolhatott volna az érintettekre.

„Ezt a csatát meg fogjuk vívni, el fogunk menni a falig, meg fogjuk nézni, hogy milyen fölhívással fog élni az adatvédelmi ombudsman”- jelentette ki mindezek ellenére Lázár János, hangsúlyozva, hogy amíg nincs jogerős bírósági döntés, hogy vegyék le a listát, addig az ott marad a honlapon.