Nagyarányú adócsökkentést ígért tavaly novemberben, s most tartani is véli vállalását a kormányfő. Orbán Viktor az ATV Egyenes Beszéd című adásában azt mondta, a magyar kis- és középvállalkozások számára 500 milliós árbevételig tíz százalékra mérsékelt a társasági adó a munkahelyteremtésen keresztül sokak számára jelent komoly könnyítést.

Az ember jónak születik, csak aztán

- Megállapodtam a magyar gazdasági szervezetek képviselőivel, hogy ez így jó lesz – reagált arra a felvetésre, hogy esetleg a vállalkozásoka jövőben is számlákkal fogják „eltüntetni” nyereségüket. A bevett trükkök egyike, hogy a vállalkozások számlákkal tüntetik el a profitot, ezért odáig vittük le az adót, hogy ne legyen érdemes csalni – magyarázta a kormányfő, aki szerint ezt az adómennyiséget már csak biztonságuk érdekében is meg fogják fizetni a gazdasági szereplők.

100 százalékos adócsökkentést jelent az adórendszeren kívüli jövedelem fogalmának bevezetése, bár csak a bejelentésekből fog kiderülni, hogy ez pontosan hány embert érint. Orbán szerint az érintettek száma több tízezerre tehető. Az ember hajlamai szempontjából jó, ezért fogja megfizetni az 1000 forintos regisztrációs díjat – közölte a háttértanulmányok mellett a teológiai koncepcióra is szívesen alapozó kormányfő.

Mindenki jól jár a bravúrral

„Intellektuális bravúrra” készül a kormány, amikor arra vállalkozik, hogy megvalósítja „Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerét, amikor a legalacsonyabb magyar személyi jövedelemadót társítja a családi adózással”. Viszont az egykulcsos rendszerre nem azonnal, csak 2-3 év alatt fog átállni Magyarország, Orbán szavai szerint azért, mert olyan megoldást akarnak találni, hogy a legalacsonyabb jövedelműek se károsuljanak. Számokkal nem támasztotta alá bejelentését, de megígérte: a gyerekek után speciális támogatást ad majd az állam.

Közös érdekről nem kell egyeztetni

A szakszervezetek és kutatóintézetek nem megoldást keresnek, hiszen nem kell kormányozniuk, természetes, hogy nyomják a csengőt. Orbán szerint a kormány – Navracsics Tibor képében – egyeztet a szakszervezetekkel, amiről pedig mégsem folytak tárgyalások, azon intézkedések 98 százalékával a szakszervezetek is jól járnak. A miniszterelnök ide sorolja például a 2 milliós végkielégítések megkurtítását az állami szektorban.

Orbán egészen máshova sorolja azok felelősségét, akik a gyerekeinket, és az egészségünket őrzik – ezekben a helyzetekben a munkaadónak, tehát a közösségnek ugyanannyi jogot adna, mint a munkavállalónak. A piaci munkajogi viszonyokba viszont nem avatkozna a kabinet, mert ott szükség van a speciális munkavállaló-védelemre. Magyarán: csak a közszolgákat lehet kipenderíteni indokolás nélkül, ha a köz így látja jónak.

Kettős kötésben

Az IMF-szerződés 2008-ban lejár, ezzel kapcsolatosan két kötelezettségünk van: a pénz visszafizetése és a költségvetési hiány betartása – összegezte a Világbank részletes elvárásaival szembe helyezkedő kormányfő. Míg az unión belül egy szövetségi rendszertagjaként annak előírásait magunkra is érvényesnek kell tartanunk, az IMF-szerződésünk ősszel lejár, a készenléti hitelre pedig már nincs szüksége a magyar gazdaságnak. Amit az EU elfogad, azt Magyarország is betartja majd, ha egyenlő mércével mérik az összes tagállamot – Orbán bízik abban, hogy nem kell egy év alatt 3 százalékos hiányt produkálni, bár megállapította, hogy közelebb vagyunk az uniós hiánycélhoz, mint az unió kétharmada.

Pfuj, IMF!

A magyar gazdaságot a piacról kell finanszírozni, ezért nincs is szükség a készenléti hitelkeretre, ráadásul az elmúlt egy évben sem kellett újabb pénzeket lehívni – szögezte le Orbán. Az európai gazdaságok körében a magyar gazdaság jól teljesít, a gazdasági növekedésben kell a többi közép-európai ország mellé lépni – mondta a miniszterelnök, aki szerint hitelt nem azért adnak, mert segíteni akarnak, hanem azért, mert keresni akarnak rajtunk. Orbán szerint a bankadóról egyébként nem is tárgyalt a kormány a nemzetközi pénzintézettel, mert az IMF-nek nem is az adó mértékével, hanem már a tényével voltak problémái. Az IMF-et –re csak annyi tartozik, meglesz-e a 3,8 százalék – a többi a kormány dolga.

Orbán is várt volna a bankadóval

AZ EU-ban minden állam most vezeti be a bankadót, a németek is most dolgoznak vele, de egyelőre mindenki hátrább van, mint Magyarország – érvelt Orbán, hozzátéve, hogy az adó mértékének meghatározása a mindenkori magyar parlament hatáskörébe tartozik. Az adók mértékét a magyar parlament határozza meg, nem a nemzetközi intézmények, nem a 20. században élünk, amikor egy birodalmi középpontból mondják meg, mikor hogyan cselekedjen a kormány – fogalmazott. A kormányfő szerint végre kiegyensúlyozottá válik a magyar emberek és a bankok viszonya. Ráadásul csak három éves időtartamra vezetik be, majd azonnal ki, úgy, hogy addigra egy európai középmértékre állítanák be a mértékét. Egyébként, ha a bankok olyan könnyen át tudnák hárítani az adóterheket az ügyfelekre, most nem harcolnának körömszakadtáig a bevezetés ellen – hangzott a fogyasztóvédelmi okfejtés.

Egy két napra megugrott az árfolyam

Ha egy-két napra megugrik a forint árfolyama, az nem okoz 150 milliárdos kiesést – cáfolta az ellenzék vádjait a kormányfő, aki szerint a kormány nem viselkedhet úgy, mint egy ideges bróker, alacsony adókra és világos, kiszámítható gazdaságpolitikai célokra van szükség.

Görögözni erős volt

Bár az államcsőd és a „görög” szó emlegetése erős volt, Orbán véleménye szerint nem Kósa és Szijjártó mondataival volt baj, hanem a magyar gazdaság állapotával. Nem kormánytag beszélhet a bajról őszintén – ha kormánytag, természetesen más szabályok vonatkoznak rá – jegyezte meg.

Parlamentben az erő

Kétharmaddal még az ellenzéki álláspont figyelembevételét is megengedheti magának a Fidesz, akár azt is, hogy áttérjen a parlament a háromhetes ülésezési rendre, de azt is, hogy maradjon a mostani gyakorlat. Kövér László tegnapi szavaira Orbán azt reagálta, hogy egyáltalán nem lényegi a kérdés a kormány számára, bár ő nem használná a kétharmadot a parlament ülésrendjének átalakítására.

Nem kell elnöki rendszer

Az új alkotmányról pedig nem tartana népszavazást Orbán, hiszen a törvényhozó hatalom összetétele már hitelesen képviseli a népakaratot – optimális esetben a képviselők csak kivételes helyzetben fordulnak a választópolgárhoz. Ha népszavazás lenne, akkor Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna - ami nem egyezik a miniszterelnöki szándékkal. Hiszen Orbán szeretne továbbra is parlamentáris rendszerben gondolkodni – derült ki az interjúból.