Az alkotmányozó többség birtokában az alkotmányértelmezés feletti hatalmat is meg akarja szerezni a Fidesz – Majtényi László szerint a forradalom nem oson, hanem robban, a médiatörvény pedig hadigépezetet hoz létre, nem független nyilvánosságot.

Minden alkotmányos államban komoly, részletekre kiterjedő vita folyik az alkotmánybírák személyéről – mondta Majtényi László az ATV Jam című műsorában. A jogász – bár többször is jelölték alkotmánybírónak – nem érzi magát sértettnek, mert ez alkalommal nem került a taláros testület közelébe. Azt viszont kifejezetten nehezményezi, hogy jelöléskor sem az alkalmasságot, sem az törvényben előírtakat nem veszi figyelembe a kormánypárt.

A magyar törtvényi szabályozás alapján Majtényi meg tudna nevezni olyan szakértőket, akik bár alkalmasak, a törvényi szabályozás miatt nem lehetnének alkotmánybírák – és fordítva. Az a vita, hogy mennyire alkalmas a két jelölt, el sem kezdődhetett, hiszen az egész procedúrára összesen három nap jutott. A törvény azt írja elő, hogy valaki vagy neves jogtudós, vagy 20 éves gyakorlatot tud magáénak – ügyvéd, ügyész vagy kutató. A kérdéses jelölt ezeknek a kritériumoknak egyáltalán nem felel meg.

Csúszós lejtőn vagyunk

Ami tegnap még elképzelhetetlen volt, mára valósággá lett. A modern alkotmányosságban nem szokásos, hogy a kétharmados erő az alkotmány átírását is jelenti. „Lehet demokratikus körítéssel igazolni” a kormány eljárását, de a nyugati értelemben vett, fékek és ellensúlyok rendszere alapján működő demokráciát veszélyezteti ez a hozzáállás – jelentette ki Majtényi. A veszélyeztetés pedig nem is a jelöléssel, hanem a jelölőbizottság felállításának átszabásával kezdődött. Majtényi baljóslatúnak látja, hogy eddig – a paritásos bizottság miatt – a Fidesznek egy ellenzéki párt támogatását meg kellett volna szereznie a jelöléshez, ma már erre sincs szükség. Minden korábbi kormány az alkotmány szabta keretek közé illesztette tevékenységét – a Fidesz most az alkotmányozó többség birtokában az alkotmányértelmezés feletti hatalmat is meg akarja szerezni.

A valódi kérdés az, hogy az új bírák milyen autonómiával lépnek be az Alkotmánybíróság épületébe – latolgatta a jövőt Majtényi, aki emlékeztetett, hogy Stumpf ígéretet tett arra: nem érvényesíti korábbi pártpreferenciáját. Eddig két főt jelöltek, de mivel az egyik alkotmánybíró diplomáciai posztot vállal, hamarosan érkezik a harmadik is. Ezek a változások nehezen férnek össze azzal, hogy „forradalom van”. Majtényi szerint – bár tanácsokat nem osztana jó szívvel –, ha valóban forradalom van, akkor nem besurranni kell az ilyen intézményekbe, hanem föl kell őket égetni. A médiaalkotmány pedig veszélyezteti a médiumok függetlenségét, a hadivállalkozások intézményrendszerét hozza létre – szuperelnökkel az élen, erősen hierarchizált szervezetbe rendezi a médiumok irányítását.