A filozófus szerint azonban erről szó sincs, folytatódik tovább az előző hat évet jellemző neoliberális gazdaságpolitika, magyarán a megszorítások. Ráadásul a terhek elosztása az eddiginél is igazságtalanabb – utalt TGM az egykulcsos adórendszerre, amely szerinte egy civilizált társadalomban elképzelhetetlen, mert - mint fogalmazott -, ez egy pofon az igazságosság és a méltányosság eszméjének és jellemzően csak a fejletlen államok szoktak ilyesmit bevezetni.

TGM szerint ugyanakkor a magyar társadalom az előző ciklusban bebizonyította, hogy megvannak az eszközei az ellenállásra, és ha a Gyurcsány-Bajnai kormányt nem is tudta leváltani, a tevékenységét sikerült megbénítani. A népszavazással, a tüntetésekkel el lehetett érni, hogy az előző kormány az „antiszociális, igazságtalan és abszurd” terveit ne hajtsa végre, mint például az egészségügyi reform, ezt azonban a filozófus szerint „kerülőúton” most is be fogják vezetni.

Szót ejtett a szakszervezetekről, mint amelyek a civil társadalom legfontosabb részei, és amelyek az elmúlt időszakban is rendkívül eredményesen viselkedtek. A vasutas szakszervezetek például elérték, hogy most elkezdik visszaállítani a felszámolt szárnyvonalakat és megindul a vasúti közlekedés számos vonalon. TGM szerint ez környezetvédelmi és társadalmi szempontból is elsőrangú érdeke az országnak.

Arra a felvetésre, hogy a visszaállított szárnyvonalak működtetése sokba fog kerülni, TGM úgy reagált, az egész élet sokba kerül és mellesleg a kapitalizmus erre találta fel a hitelt, amelyet jelenleg súlyosan korlátoz „az Európai Unió félkegyelmű megszorító politikája”. Szerinte azonban ez is meg fog szűnni, mert a társadalmak nem hagyják magukat.

A filozófus jóslata szerint ugyanis az nem fog menni, ha a kormány minden területen egyszerre próbálja „a csavarokat megszorítani”.