A rendteremtés és bárminemű erőszakszervezet állami monopólium, hirdeti Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter karöltve. Orbán pedig azt is hozzátette, hogy aki katonaként, rendőrként netán tagja merészelne lenni bármilyen gárdának, azt ő egyszerűen dezertőrnek tekinti. Első olvasatra az üzenet kifelé szól – egyaránt nyugtatja a Nyugatot és a hazai közvéleményt, hogy Magyarországon nem rendezkedhet semmilyen félkatonai szervezet, akkor sem, ha egy politikai formáció áll mögötte. Második olvasatban viszont a kormányfői-belügyminiszteri deklaráció erős belső figyelmeztetés. Ugyanis a végrehajtó hatalomnak rá kellett ébrednie, hogy nem egyedüli meghatározó politikai szereplője egyes szervezeteknek.

Jobbra szolgálnak és védenek

A honvédséggel az atv.hu információi szerint nincs baj, a szerződéses állományban nem dívik sem a Gárda- sem a Jobbik tagság. A szervezeti pletykák szerint azonban a rendőrségnél súlyosabb a helyzet, bár hivatalos statisztika nincs, belső becslések szerint Észak-Magyarországon a rend őreinek legalább 15-30 százaléka a Jobbik híve, a sarkosabb kalkulációk szerint ez az arány 30-50 százalék. (És az országos átlag sem csúszik 5-20 százalék alá.) Márpedig az komoly baj, ha egy kurzusépítő rezsim nem számíthat 100 százalékosan erőszakszervezeteire – ráadásul azok tagjainak egy része épp azt a pártot, azaz a Jobbikot élteti, amelyik jelen pillanatban egyedüliként erodálhatja a kormánypárt népszerűségét.

Népszerű rendbiztosok

A hatalom nyilván nem attól tart, hogy a rendőrség nem lép fel majd kellő eréllyel a megélhetési (az észak-magyar zsargon szerint a cigány-) bűnözés ellen. Sőt, hiszen éppen a jelenlegi kormány bővítette a büntetőeszköz-tárat (lásd: elzárás 20 ezer forintot nem meghaladó kárérték esetében). És bizony egyes félelmek szerint vidéken presztízse van a jó rendőrnek (emlékeztetőül: amikor Draskovics Tibor megpróbálta leváltani Miskolc rendőrkapitányát, a szocialista városvezetésnek szembe kellett szállnia a miniszterrel, hogy ne a városatyákra hulljon vissza az össznépi harag.) Egyes elképzelések szerint pedig megeshet, hogy számos leszerelő rendőr önkormányzati képviselőségre adja a fejét. És valószínűleg meg is választanák.

Rendőrökre lőttek

Így a Fidesz törvénytervezettel rukkolt elő, amelyik tiltaná a párttagságot az erőszakszervezetek tagjainak, sőt azt sem engedné, hogy bármelyikük választott politikai tisztségért (önkormányzati vagy országgyűlési, illetve polgármesteri posztért) induljon. Sőt, a teljes erőszak-szegregáció jegyében az elfogadásra váró jogszabály úgy rendelkezik, hogy az sem lehet választott képviselője, vezetője a népnek, aki kilép az említett szervezetekből. Pontosabban a tervezet egy öt éves átmeneti időszakot szab – egy volt katonának. Az indoklás szerint ugyanis a hivatásos állomány tagjai kényszerítő hatalommal rendelkeznek és általában fegyvert is viselhetnek, így végső soron az államot szolgálják, márpedig az nem járja, hogy a végrehajtó hatalom tagjai a törvényhozó hatalom tagjaival vegyülnek.

Nem képes szabadulni

Továbbá az indoklás azért tartja szükségesnek az ötévnyi civil időszakot, mert ennyi kell a megtisztuláshoz, hiszen a javaslatot jegyző Lázár János frakcióvezető és Kocsis Máté képviselő szerint az érintett szolgálatok tagjai szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően még nem szakadnak el egyik napról a másikra korábbi munkatársaiktól, munkahelyi barátaiktól, így pártpolitikai nézeteik befolyásolhatják a még aktív állományú munkatársaikat. Egy keményebb érv szerint pedig a frissen kilépett szervezeti tagok olyan információk birtokában lehetnek, amelyekkel jogosulatlan előnyökre tehetnek szert, esetleg zsarolhatnák polgártársaikat. (Ezen az alapon egyébként az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjait is el lehetne meszelni, hiszen egyes ügyekben még a C-típusú átvilágítás anyagaihoz is hozzáférhetnek.)

Akkor mínusz kettő

Szóval a Fidesz összességében a rendőrökre lőtt, ám mégis egyik saját polgármesterét találta el. Ugyanis a tervezetet éppen megvitató honvédelmi és rendészeti bizottság egyik tagja Borkai Zsolt, aki jelenleg Győr város polgármestere (és az őszi önkormányzati választásokon is indulni tervez), ám 2006 szeptemberéig a Béri Balogh Ádám Honvédelmi Középiskolát és Kollégiumot igazgatta – alezredesi rangban. Azaz a törvény értelmében nem indulhatna újra. Így a fideszesek mintegy 40 percnyi szünetet kértek a bizottsági vitában, majd visszatértek, és az atv.hu információi szerint általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot. Csakhogy – hívja fel az MSZP-s Harangozó Tamás a figyelmet – közben egy menetben benyújtottak egy másik javaslatot, ami gyakorlatilag szó szerint egyezik az előzővel, csak éppen az ötévnyi politikai eltiltási időt háromévnyire kurtították, azaz Borkaihoz igazították. (Persze a hivatalos verzió szerint az ügy nem személyfüggő, a két évnyi kurtítást szakmai okok indokolták.)

Mégiscsak az Alkotmány

És itt kirobbant egy hosszú disputa miszerint be lehet-e vinni egy másik nyilatkozatot úgy a parlament elé, hogy azt nem tárgyalták – a házszabálynak megfelelően – a bizottságok. A Fidesz szerint be, ugyanis a rendes ülésszak már véget ért, az országgyűlés már rendkívüli siktában gyártja a törvényeket, márpedig rendkívüli ülésre az mehet be, amit legalább 78 képviselő a Tisztelt Ház elé visz. (Ez a mainstream Fidesz-vélemény, ám még a kormánypárt egyes képviselői is úgy vélekedtek, hogy azért bizottsági meghallgatás nélkül nem megy.) Mindenesetre az nem túl baráti üzenet, hogy a Fidesz egy választási törvényt és az alkotmányt egyaránt érintő javaslatot gyakorlatilag belső egyeztetés nélkül, kapkodva terjeszt a parlament elé.