Idén a magyarok 46 százaléka tervez utazást a nyárra, ami nemzetközi összehasonlításban átlagos arány. Kérdés, hányan valósítják meg álmaikat: korábban minden harmadik, tavaly már csak minden ötödik magyar volt nyaralni a Gfk. adatai szerint. A visszaesés az életszínvonal romlásából ered. A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) legfrissebb adatai szerint a tervezők háromnegyede csak belföldi nyaralásban gondolkodik, többnyire rokonnál, ismerősnél ingyenes szállást keres, vagy üdülési csekkből fedezi pihenését.

A magyarok általában egyéni szervezésben utaznak, a nyaralás első sorban a városi közép- és felsőosztálybeli családok passziója. Belföldön a Balaton, külföldön továbbra is Horvátország a favorit. 2005 óta egyre nő a magyar tenger népszerűsége, idén a nyaralók közel 60 százaléka menne oda. Kedvelt célpont még a Dél-Alföld és Észak-Magyarország is, különösen a különböző fesztiválközpontok. Átlag 5 éjszakás időtartamú távolléteket tervezünk, ez 3 fős családra kivetítve 80 ezer forintból, külföldi nyaralás esetén 204 ezer forintból jöhet ki idén. Bár, ki tudja: a Balaton-part az esős, hűvös június utáni első forró hétvégén megtelt ugyan, de kérdés, hogy a kétségtelenül jó vízminőség ellenére a 350 forintos lángos-, sör- és benzinárak mellett vajon mennyi ideig bírják pénztárcával a magyar vendégek. Igaz, az általunk megkérdezett idegenvezetők szerint a magyarországi áraktól a külföldi vendégek is kiakadnak.

A belföldi turizmus életben tartója tulajdonképpen az üdülési-csekk rendszer, közel 13 ezer elfogadóhellyel, a csekkforgalom nem ritkán a szolgáltatók bevételeinek 80 százalékát biztosítja. Idén 700 ezer személy kapott csekket, több mint 31 millió forint értékben, amit elsősorban szállásköltségekre szokás fordítani.

2009-es árakon

Mivel a tavalyi árak nehezen emelhetők, a gazdasági válságra és az üdülési csekk-forgalomra leginkább érzékeny szállodaiparban nem tapasztalható a tavalyi visszaesés folytatódása. A KSH jelentése szerint 2010. január–márciusban a vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia és Oroszország) a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, a többi piac stagnált, vagy növekedett. A belföldi szállodavendégek száma szintén enyhén nőtt.

A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban növekedést regisztráltak (öt-, négycsillagos egységek), a többi kategóriában visszaesést. Úgy látszik, hogy a tehetősebb rétegek utazási szokásai megmaradnak, míg a középosztály egyre nagyobb arányban kénytelen lemondani a nyaralás örömeiről. Ezt tükrözi az is, hogy érdeklődésünkre még a kempingekben is a gazdasági helyzet miatti egységes forgalom-visszaesésről számoltak be.

A fonyódi Napsugár Camping és Üdülőfalu egyik illetékese szerint a távolmaradás oka a tájékozatlanság is, hiszen sokan nem tudják, hogy a faházakban is teljes komfort vár. Sátrakkal is lehet jönni, sőt gyakori, hogy a felnőttek a faházakat veszik igénybe, míg a gyerekek inkább a sátort választják, így mindenki jól jár. A keszthelyi Castrum Campingban érdeklődésünkre elmondták, hogy idén kevesebb a külföldi, főként a német vendég, amiben a válság mellett a szúnyogok elszaporodása is közrejátszik. A magyarok többsége üdülési csekkel fizet, de sokszor tapasztalják azt is, hogy a vendégek a parkolókban leállnak, és saját autójukban szállnak meg. Tipikus jelenség az is, hogy sokan csak a hétvégékre ugranak le a pesti „nyüzsiből”, főleg a fiatalok. Több vendég azt mondja: inkább rövidebb ideig lazít, csak ne kelljen garasoskodni.

Külföldre autóval

A magyarok mintegy 10 százaléka tervez külföldi nyaralást, arányuk az utóbbi években folyamatosan csökken az MT Zrt. információi szerint. A kifejezetten preferált helyek az autóval elérhető szomszédos országok, tengerpartok lettek, Horvátország, Olaszország, esetleg Ausztria. Szervezett utazás keretében messzebbre, legszívesebben Törökországba, Tunéziába, Egyiptomba mennek honfitársaink. Görögország iránt az elmúlt hónapok sztrájkhulláma miatt némileg apadt az érdeklődés, főleg Athénban fordulhat elő, hogy az utcai zavargások miatt turista csoportok nem tudnak hazajönni.

A Karthago tours szerint idén az all-inclusive utak a népszerűbbek az apartmanosak helyett: főleg Törökország, Tunézia, Egyiptom és Bulgária a sláger, míg itthon a wellness utakat keresik. Az Ibusznál a kedvezőbb árak miatt főleg Görögországba és Horvátországba foglaltak az utak. A szervezett turizmus visszaesésére utal az is, hogy két – Krétára és Mallorcára irányuló – charterjáratot a Malév beemelt a menetrendi hálózatába. „Eddig még nem fordult elő, hogy chartergépeken megmaradt kapacitás, amit fel tudtunk volna ajánlani egyéni utazók számára” – tájékoztatott Hegedűs Ádám Malév-sajtószóvivő.

Az utazási irodák helyzetét a csökkenő fizetőképes kereslet és az időjárás viszontságai mellett a forint árfolyamzuhanása is nehezíti, minek hatására a tavasszal meghirdetett utak költségei jelentősen, akár 10-15 százalékkal is drágulhattak. „Óriási visszaesés van a külföldre irányuló turizmusban – mondta el érdeklődésünkre Horváth Kati, aki 1993 óta idegenvezető számos utazási irodánál. – A városlátogatások eddig pörögtek, de most az irodák alig tudnak összeszedni egy-egy csoportot Isztambul vagy London felé. Kényszerű megoldásként vagy összevonják a csoportokat, vagy csökkentik a létszámot: az egzotikus desztinációkra ma 5-10 fős csapatok mennek, míg korábban 15 fős turnusok indultak.

Érdekes, hogy az USA viszont elég népszerű: oda folyamatosan indulnak csoportok, tehát a gazdagok utazási kedve kevésbé csökkent.” Ezt támasztja alá Zám Tibor, a Best Reisen utazási iroda vezetője is, aki szerint az olcsóbb utaknál tapasztalható leginkább visszaesés. „Úgy tűnik, hogy most a diákutaztatás az egyik virágzó műfaj, az erre szakosodott hazai irodák folyamatosan indítják a tizenéves iskoláscsoportokat angliai, skóciai, wales-i buszos körutakra. Többnyire 3-4 turnusuk van kinn egyszerre. Lehet, hogy a szülők úgy gondolják: legalább a gyerek utazhasson” – vélekedik Kati.

Amúgy a nemzetközi turizmusban is érvényesül egyfajta trendhatás, felfedezőkedv: mindig egy újabb desztinációt kell találni, ami érdekes, vonzó, felfuttatni charterjáratokkal, s akkor pár évig oda mennek a tömegek. A különböző utazóközönségek – köztük néhány ezer magyar – fel-alá vonulnak a világban. Krétán például pár év alatt lement a magyar dömping, utána következett Törökország, ami még mindig tartja magát. A török riviérát sokan szeretik, homokos, meleg vizű tengerpartja, kedvező árú és nagyon színvonalas all inclusive szállodai szolgáltatásaik miatt. A magyarok, különösen a családok és a fiatalok nagyon kedvelik a tengerparti nyaralást, az idősebbek a városnézős, kulturális turizmus hívei.

Ami a hazánkba beutazó turizmust illeti, a külföldiek többnyire csak pár napra látogatnak el hozzánk, különösen a körutakat kedvelik, például a Bécs-Budapest vagy a Prága-Budapest-hajóutakat. Jellemző a hétvégi turizmus, amibe belefér egy budapesti városnézés, egy Dunakanyar-hajózás, egy lovas pusztaprogram, egy vacsora, és készen is vannak, főleg azért, mert drágák vagyunk, ráadásul – általános észrevétel – a szolgáltatásaink színvonala hullámzik, és bizony soha nem mosolygunk.

HETEK