Törvényt készül alkotni a Fidesz „a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények változásairól” – a hivatalos indoklás szerint a közszolgálati orgánumok és a nemzeti hírügynökség működésének és függetlenségének biztosítása érdekében. És tagadhatatlan, az országgyűlésnek benyújtott jogszabály mindentől függetlenítené a közmédiumokat – mindentől, ami nem a Fidesz. A szisztéma lényege, hogy a Fidesz egy Nemzeti Média- és Hírközlési hatóságot (NMHH) gründolna, amelyik egy rendszerbe szuszakolná az állami információpiac minden szereplőjét – a hírközlési felügyelettől a médiahatóságig.

A miniszterelnöktől indul

A kormányzati médiapiramis csúcsán az NMHH elnöke állna, akiről annyit tudni, hogy a miniszterelnök nevezi ki, mandátuma 2,25 kormányzati cikluson ível át, azaz kilenc évre szól. (És megbízatásának lejárta után korlátlan alkalommal újrázhat, ha a kormányfő úgy gondolja.) A törvény azért annyit leszögez, hogy az elnököt nem lehet utasítani a tisztségének betöltése alatt lefolytatandó eljárások és döntések kapcsán.  Az csöppet árnyalja a képet, hogy az elnök megbízatása többféleképpen véget érhet, példának okáért lemond vagy a miniszterelnök felmenti. (A kormányfői menesztés akkor lép életbe, ha az elnök hivatalával összeférhetetlen pozíciót tölt be vagy gazdasági érdekeltsége van, ha a szervezet vezetőjét jogerősen börtönre ítélik, ha gondokság alá helyezi, vagy ha éppen hat hónapon át nem tesz eleget feladatainak.)

A miniszterelnök embere folytatja

Az NMHH autonóm szerve a jelenlegi Országos és Rádió és Televízió Testületet kiváltó Médiatanács. A grémium négy tagját és elnökét továbbra is az Országgyűlés választja – kétharmados többséggel. Ám a Médiatanács összetételét alaposan megforgatja a Fidesz. Eddig ellenzéki és kormánypárt egyaránt delegált tagokat, most viszont a jogszabály szót sem ejt arról, hogy a parlament milyen összetételű grémiumot kalapál össze, azaz megeshet, hogy csak a kormánypárt favoritjait futtatják be. Ráadásul a médiatanács elnökét tekintve semmi mozgástere nincs a Tisztelt Háznak, ugyanis az NMHH első embere automatikusan a médiatanács elnökjelöltje is. És ha netán az országgyűlés mégsem emelné e posztra, akkor is az NMHH elnöke hívja össze és vezeti a Médiatanács üléseit, igaz, ebben az esetben csak tanácskozási joga van.

Ellenzék nem kell

A miniszterelnöktől induló, az NMHH-n és a Médiatanácson átfutó szál elér a közmédiumok közalapítványáig is. A jövőben a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványaiból létrehozza az egységes Közszolgálati Közalapítványt (ez alá sorolva be a Magyar Távirati irodát is.) A Közalapítvány irányító szerve a 4 fős kuratórium lesz, a testület fele-fele arányban a kormánypárt és az ellenzék rakja össze. (Mindkét oldal szereplői egymás között állapotnak meg a két delegáltról, és a jelek szerint a jogszabály felkészült arra, hogy az LMP és az MSZP, illetve a Jobbik nem képes dűlőre jutni, ugyanis a tervezet szerint a kuratórium megalakulásnak nem akadálya, ha az egyik oldal nem állít jelöltet, a testület két taggal is startolhat.)

A miniszterelnök emberének embere

És az elnök, akárcsak a Médiatanácsnál, itt is adott, ugyanis nem az országgyűlés választja, hanem a feltételezhetően kormánypárti küldötteket tömörítő Médiatanács delegálja – kilenc évre. (A kurátorok mandátuma is 9 évre szól.) Ráadásul a közszolgálati orgánumok élére kinevezendő vezérigazgatók kiszemelése sem a kuratórium feladata: a Médiatanács közmédiumonként két aspiránst nevez meg, és ezek közül válogathat csak a kuratórium. (A vezérigazgató pedig teljhatalmú ura orgánumának, ugyanis igazgatóság nincs, annak jogkörét egyes egyedül a közszolgálati infocégek első emberei birtokolják.)

atv.hu / Nagy B. György