A szocialisták délután fél négytől Házon kívül, a Liszt Ferenc téren emlékeztek meg a kilencven éve ezen a napon aláírt békeszerződésről. Az LMP és a Jobbik  megjelent az emlékülésen, előbbi képviselői a Szabadság téren gyűlnek tovább a szűk egyórás rendezvény után. A Fidesz pedig a Bazilikába vonul. Annak ellenére, hogy épp Szili Katalin értekezett arról, hogy a Fidesz-KDNP tönkretette az ünnepet, a volt szocialista házelnök mégis részt vesz az emlékülésen.

Schmitt: Trianon a békétlenség és viszály kútja

Schmitt Pál idézetet idézetre halmozva festett korabeli hangulatot az ülésteremben. Már kilencven évvel ezelőtt is tudható volt, hogy az „ezeréves országunk szétdaraboltatását” kimondó szerződés csak „örök békétlenséget és folytonos nyugtalanságot, széthúzást hoz és hosszan tartó viszályok csíráját veti el”. De a kor fiai – épp mint e kormány – bíztak az Isteni Gondviselésben és a nemzeti szívósságban. Mert magyar védte Európát a „keleti barbárságtól” és adta a kontinensnek az első szabad alkotmányt is, továbbá „nagy és szentéletű uralkodókat, és halhatatlan tudósok és művészek sorát”.  A dagályosság azonban nem ellensége a hatékonyságnak, Schmitt előre tekint és belsőleg konszolidált, külsőleg akcióképes országot lát maga előtt.

Törvény magyar szavunk

A házelnök szerint minden lehetőséget meg kell ragadni sebeink gyógyulására, ezért is született törvény az állampolgárságról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Most már „minden magyar ember szabad akarata szerint nemzetünk alkotóeleme lehet”. Az új kormány eleget tett így a nemzet kívánságának, a nép akaratának és szíve parancsának, meg az Alkotmány hatodik paragrafusának.

10 év múlva már száz éve lesz

2020-ban a teljes európai integráció összeforrasztja a magyarokat Scmitt szerint, akkor, „ha a szolidaritásunk nem csökken, ha komolyan vesszük a határok eltűnését”. Ez pedig egyenlő a múlttal való szembesüléssel és a jövő kezdetével.

Mindenható kegy

A Mindenható pedig kegyesen megengedi majd, hogy aki magyarnak vallja magát, bárhol megtehesse, gondolatban, szóban, cselekedetben – zárta gondolatait Schmitt Pál.

Új ablak az eljövő múltkorra

"A mai emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után 90 évvel valóban új korszakot nyit a nemzetünk egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek" - mondta Sólyom László a Nemzeti Összetartozás Napján, aminek megünnepléséről rohamtempóban, e hét első napján hozott döntést a parlament. A szocialisták délután fél négytől a Házon kívül, a Liszt Ferenc téren emlékeznek meg arról, hogy kilencven éve ezen a napon írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a háborút lezáró magyar békeszerződést.. Az LMP és a Jobbik  megjelent az emlékülésen, előbbi képviselői a Szabadság téren gyűlnek tovább a szűk egyórás rendezvény után.A Fidesz pedig a Bazilikába vonul.

Összetartó közös tárház

Sólyom a trianoni békeszerződést azért kárhoztatja, mert az megfosztotta a magyar nemzetet a közös folytatás lehetőségétől , mert általa "az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza", nincsenek itthon történelmi és kulturális emlékhelyeink, határon kívül rekedt a magyarok jelentős hányada is. És máig nem sikerült a magyar nemzet önképét újraalkotni és rendezni viszonyunkat is a Kárpát-medencében élő többi néppel. A magyar állam és a magyarság határai sosem estek egybe, ugyanaz volt Magyarország próbatétele akkor is, amikor egy soknemzetiségű királyság legnagyobb nemzete voltunk, s azután is, hogy a magyar nemzet egyharmada kisebbséggé vált a körülöttünk létrejött soknemzetiségű államokban - mondta Sólyom.

Politikai nemzet vagy kultúrnemzet

A politikai nemzet az állampolgári jogegyenlőségre és lojalitásra épít, hátránya, hogy véget ér az államhatárnál. A kultúrnemzet kovásza a közös nyelv, kultúra, történelem és azonosságtudat - ebben a gondolatban viszont a nemzetegyesítés ingere folyamatosan csikland.  

Az elmúlt kétszáz év uralkodó törekvése azonban a kettő egyesítése volt egy homogén nemzetállamban, akár azon az áron is, hogy az államalkotó többségi nemzet elnyomta és erőszakosan asszimilálta a területén élő más nemzeteket - összegezte Sólyom, akit arra tanított a vérzivataros század, hogy a "kizárólagosság kikényszerítése tragikus zsákutca". Az államfő olyan közösségeket építene, amik "függetlenek államhatároktól és állampolgárságtól, ugyanakkor tiszteletben tartják azokat, hiszen nem törekednek arra, hogy egyetlen politikai nemzetben egyesüljenek".

Aki kisebb, az több és szórt

A kisebbséghez tartozás hozzáadott értéket jelent, nem köpeny alatt kell dugdosni, hanem büszkén elő kell rántani. Sólyom "az anyanyelv dominanciáját megőrző kétnyelvűséget" és a kettős kulturális kötést sorolja a habhoz. A torta a nemzetállami bizton-lét, aminek egységét "a nemzet minden tagjának is ápolnia és akarnia kell". Mert akarat nélkül nincs se közös örökség, se folytatás. "A magyar nemzet tehát, mint kulturális nemzet Magyarországon, mint anyaországban, őshonosként a szomszédos államokban, s végül szórványként az egész világon él."
Nem Budapest irányít

Az elmúlt kilenc évtizedben viszont minden országban más-más utat jártak be a magyarok, "szétfejlődtek Magyarországtól és egymástól is". Sólyom a nemzetstratégia kidolgozásában az anyaország nélkülözhetetlen szerepére, másrészt a nemzetrészek önállóságára és saját stratégiájukra építkezne."Vagyis nem Budapest irányít egy egységes határon túli magyarságot. A magyarság többközpontúvá vált, s ezt kell a kulturális nemzet építése során intézményesíteni". A magyar nemzetnek nem etnográfiai zárványokat kell integrálnia, hanem olyan magyar közösségeket, amelyek eleve országukban és a régióban határozzák meg magukat.

Sándor-palotai szakpolitika

Sólyom óv az érzelmeskedéstől, szerinte alapos és tárgyilagos helyzetfelmérésre, szakpolitikai koncepcióra van szükség, mert az utóbbi húsz év sokféle kezdeményezése félrevihet minket.Hogy ez be ne következzen ajánlja magát, azt az éppen erre irányuló konferencia-sorozat könyvben most kiadott eredményeit, amelyeket 2006-tól a Sándor-palotában tartott az érintettek, a határon túli szakemberek részvételével.

Tételes kívánságlista

Sólyom külföldi útjain leszűrte, hogy a határokon kívül a következő igények élnek: a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten; a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége (plusz a magyar nyelvű pasztoráció és egyházi élet); az adott országok olyan területi/önkormányzati beosztása, hogy a magyarok minél kisebb számban váljanak kisebbséggé ezen egységeken belül; a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása; a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése; a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén. És a magyarországi egyéni emancipáción nekünk kell dogoznunk, azaz hogy ne idegen állampolgárként kezeljük nemzettársainkat idehaza.

Mi is hibáztunk

Nem kell sérelmi politika és tragikus hozzáállás, a belátás a legfontosabb, mondta az államfő, aki arra hív, hogy a többi érintett nép szempontjainak létjogosultságát is elismerje a magyar. A megértéshez azonban tárgyi tudás is szükséges, jegyezte meg.

A méltóságot a keresztények nélkül nem ismernénk

Német László nagybecskereki megyéspüspök szerint csak azoknak lehet furcsa, hogy a  kereszténység tette mindennek mértékévé – bölcsen használva a meglévő alapokat – az élet szentségét és az ember méltóságát, akik nincsenek jelen ezen a napon a Házban. Alátámasztotta ezt azzal is, hogy szerinte az emberi személy méltósága nem született meg olyan kultúrkörben, ahol nem a keresztény vallás volt a mérvadó. A békediktátum pedig azt a Magyarországot darabolta, ami ebben a keresztény bölcsőben ringott születése után.

A korrupció nem Isten parancsa

Az unió atyjai is szentmisével kezdték azokat a napokat, mikor Európa egyesítéséről tárgyaltak, emlékeztetett a megyéspüspök. A trianoni trauma feldolgozása viszont mérhetetlen pozitív energiát szabadít majd föl, a magyar képes lesz a Jó erejét fölfedezni az életben, a társadalomban, s rádöbben, hogy a korrupció nem tartozik Isten tízparancsolata közé.
Magyarország soha annyira nem volt magyar, mint a trianoni békeszerződés óta – mondta Német, aki drukkol a magyarságnak, hogy sikerüljön a lelki egyesítési terv – de úgy, hogy mindenki az tudjon maradni, aki eddig volt.