Borbély elmondta, a közlekedési bűncselekmények számában például látványos csökkenés tapasztalható, ebben nagy előrelépést jelentett a zéró tolerancia, ill. az objektív felelősség elve, de a balesetek következményeinek bemutatása is egyértelműen visszatartó erővel bír.

Az erőszak folyamatos és markáns jelenléte a médiában ugyanakkor épp az ellenkező hatást váltja ki: elrettentés helyett további erőszakot generál, ez pedig különösképp a fiatalkorúakra jelent veszélyt. Ezt számos kutatás mellett az a tény is bizonyítja, amely szerint 14%-kal nőtt a fiatalkorúak által elkövetett erőszakos, személy elleni bűncselekmények száma.

Borbély Zoltán szerint ezért egy fajta önmérsékletre lenne szükség a média részéről, majd hozzátette, az is sokat számít, ha a média partner a bűnüldözésben.

A regisztrált bűncselekmények száma a tavalyi évben csökkenő tendenciát mutatott, 2008-hoz képest ugyanis négy százalékkal kevesebb bűncselekményt rögzítettek, derült ki abból a felmérésből, ami a Magyar Köztársaság Ügyészségének 2009-es évi tevékenységét vizsgálja. A dokumentumot szerdán, sajtótájékoztató keretében ismertették a Legfőbb Ügyészségen. A regisztrált bűncselekmény, illetve bűnelkövetők fogalma egyébként új, azokat a bűncselekményeket takarja, amik a hivatalos statisztikákban rögzítést nyertek.

Óvatosan a számokkal

A számokkal és adatokkal azonban óvatosan kell bánni, hívta fel a figyelmet Virág György, az Országos Kriminológia Intézet (OKRI) igazgatója. Nagyon fontos látni azt, hogy a kriminálstatisztikai adatok alapvetően eltérnek a más típusú adatoktól. Ahhoz, hogy valami bekerüljön a statisztikába, szükséges, hogy azt a rendőrség regisztrálja. Ez ugyanis nem minden esetben történik, több okból is: számos olyan bűncselekmény van, amiről egyszerűen nem tudunk, (évek óta tartó sikkasztás, kisebb lopások). De az is előfordul, hogy az áldozat nem tesz bejelentést az illetékes szervek felé, mert nem bízik az igazságszolgáltatásban, vagy szégyelli, ami vele történt, fogalmazott az igazgató.

Vas megye a legbiztonságosabb

Hazánkban a 100 ezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma tavaly 3928 volt. A legfertőzöttebb terület Hajdú-Bihar megye, amit a főváros követ. Fontos azonban megemlíteni, hogy az elkövetők nagyon gyakran nem azon a településen, vagy abban a megyében élnek, ahol a bűncselekményt elkövetik. A legjobb mutatói egyébként ebből a szempontból Vas megyének vannak, ott átlag alatti volt tavaly a regisztrált bűncselekmények száma.

Budapesten belül a VI., VII. és a XIII. kerület volt a legfertőzöttebb, míg a legkevésbé „bűnös” kerületek közé tartozik a XVI. és a XXII. Érdekes még a belváros (V. kerület) helyzete, ahol 2008-hoz képest a duplájára emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma. A magas szám annak köszönhető, hogy egy szerzői jogot sértő bűncselekmény (illegális film-és programletöltések) számbavételére került sor, az ügyben a másodrendű vádlottat több mint négyezer rendbeli ilyen jellegű bűncselekmény elkövetésével vádolták meg.  

Nőtt a személy elleni bűncselekmények száma

A bűncselekmények zöme továbbra is vagyon ellen irányul, és a megelőző évhez képest 15 százalékkal nőtt a személy elleni bűncselekmények aránya. Ami érdekes, hogy a korrupciós bűncselekmények száma a duplájára nőtt. Ez utóbbi azonban Nagy Tibor főosztályvezető szerint pozitívumként értékelhető, hiszen a felderítés eredményességét mutatja. Csökkent a befejezett emberölések száma, és 23 olyan eset volt, mikor fiatalkorúak részvételével követtek el emberölést. Bár a bűnelkövető fiatalkorúak száma mérséklődött, az erőszakos és garázdatevékenységek elkövetésében még mindig a 18 éves és az alattiak aránya a nagyobb. Őket nagyfokú agresszivitás és kegyetlenség jellemzi, ami – életkoruknál fogva- szinte mindig különös megdöbbenést kelt.

Virág György úgy véli, nem sajátos jelenség a fiatalok felülreprezentáltsága, hiszen a kriminológia régóta ismeri a problémát. „Gyakran jelenik meg a médiában is az a tévelem, hogy a fiatalok bűnözése növekszik, ez azonban egy nemzetközi tendencia. Ezekben az életkorokban van egy csúcsa a bűnelkövetésnek, addig emelkedik, utána csökken. Tehát ez nem egy aktuális jelenség, hanem egy nagyon jellegzetes vonása a kriminalitásnak. A fiatalok felülreprezentáltak általában is, az erőszakos bűncselekmények elkövetésében pedig különösen”, fogalmazott az OKRI igazgatója.

100 ezer személy ellen emeltek vádat

Ha a nemenkénti megoszlást nézzük, akkor megállapítható, hogy a bűncselekményekben részt vevő nők száma szinte változatlan a 2008-as évhez képest.

Tavaly nőtt a fokozott ügyészi felügyelet, és elenyésző volt azon ügyek száma, amikor 60 napon túl került volna sor döntéshozatalra. 2009-ben közel 100 ezer személlyel szemben került sor vádemelésre, és majdnem 8 százalékkal nőtt az előzetes letartóztatás elrendelése is. Az ügyészek részvétele a tárgyalásokon folyamatosan emelkedik, 2011-től egyébként ezt kötelezővé is fogják tenni.

Az ügyek több mint háromnegyedében hoztak a bíróságok az ügyészi indítvánnyal megegyező határozatot. A tájékoztató résztvevői egyébként kuriózumnak nevezték azt, hogy Magyarországon az ügyészség a büntetőjogon kívül más tevékenységet is folytat, például törvényességi felügyeletet lát le. Finnországban ezeket az ombudsman végzi.

A sajtótájékoztatón ismertették a Medián felmérését is, amit azt mutatja, hogy az Alkotmánybíróság (AB) után közvetlenül az Ügyészség vezet a jogi intézmények és fegyveres testületek iránti bizalom skáláján, legutolsó helyen pedig a hadsereg áll.