Az Élet menete rendezvényt 2002 óta tartják meg Budapesten, de ebben az évben először Gyöngyösön is megrendezésre került. A közelgő holokauszt emléknap alkalmából a felvonuláson zsidó és nem zsidó áldozatokra emlékeztek.

A menet zuhogó esőben a gyöngyösi pályaudvarról kelt útra, ahonnan egykor a halálba tartó szerelvények is indultak. A város Fő terén át a helyi zsinagógáig vonult, szimbolikusan visszafelé téve meg az utat, mint ahogy egykoron az áldozatokat elhurcolták.

A holokausztra emlékezők között több országos és helyi politikus is megjelent: Hiesz György, Gyöngyös polgármestere, Végh Attila, alpolgármester, Kozma Katalin, jegyzőasszony, Soós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Magda Sándor, szocialista országgyűlési képviselő, Balázs József, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje, Kéri Tamás, református lelkész és Székely Gábor, a Szerencsjáték Zrt. vezérigazgatója.

„16 évesen 3 haláltábor lakója voltam. 1944 márciusában két csendőr bekopogott hozzánk és felszólították a családot, hogy induljunk, mert visznek minket Németországba dolgozni. A pályaudvaron szintén csendőrök vagoníroztak be minket” - emlékezett beszédében Forgács János holokauszt túlélő.

Pécsi Tibor, a Holokauszt Emlékközpont oktatási programjának vezetője a menet indulása előtt arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a holokauszt a közbeszédben és nem a gázkamrákkal kezdődött. Kifejtette, hogy ezért nem lehetünk csendesek, közönyösek ezekben az időkben, amikor az utcákon, tereken újból megjelennek az ordas eszmék. A történelmi múlttal való szembenézés fontosságát hangsúlyozta.

Gyöngyös városából mintegy 2000 fős zsidó közösséget deportáltak, amit csupán az egynegyedük élt túl.

Hiesz György polgármester a politikai elit kötelességeként fogalmazta meg, hogy a társadalmi kérdésekre csak tisztességes, demokratikus válaszokat adjanak. „Nem lehet, nem szabad elfelejtenünk, hogy mi történt Magyarországon 1944-ben. Az akkor élt tisztességes emberek nevében és a ma élő Gyöngyösiek nevében is bocsánat a történtekért. Soha többé ne legyen holokauszt” – mondta a polgármester.

A rendezvény díszvendége, Benny Sharoni, Izrael állam nagykövet-helyettese beszédében kifejtette, „Egy szabad társadalomnak meg kell kérdeznie magától, hogy mit tesz egy gonosz, pusztító erővel, amely az emberek jogait korlátozni akarja.” Felhívta a figyelmet arra, hogy „nem szabad a gonosszal szemben csöndben maradni, és engedni, hogy tévútra vigyen minket.”

Verő Tamás rabbi beszédében a holokauszt rémtetteivel szembeni közöny ellen emelte fel szavát, majd megígértette a jelenlévőkkel, hogy nem feledik a múltat, a jövőt pedig az élet menete szellemében élik.

Pajor Tamás dalszerző, szövegíró kijelentette: „Azzal, hogy itt ma ilyen sokan összegyűltünk, azt üzenjük, hogy nem félünk!” Majd hitet tett amellett, hogy Magyarországon helyre fognak állni a normális viszonyok.

A menet végén Verő Tamás emlékimája után Nasinszky Péter, a Gyöngyösi Hit Gyülekezete lelkésze a Biblia tanítása alapján kifejtette: „A Messiás, mint igaz Bíró a nemzeteket a történelem végén meg fogja ítélni. Ennek alapja pedig az lesz, hogyan bántak a zsidókkal különösen a nehéz időkben és a történelem végén. A magyar nemzet szempontjából tehát kardinális kérdés, hogy antiszemita nemzet leszünk-e, vagy nem. Az antiszemiták igazából a – paradox módón - saját nemzetük sírját ássák.” – hívta a fel a figyelmet a lelkész, és hozzátette: a magyar embereknek morális kötelessége a zsidók melletti kiállás, és a holokauszt elítélése.