A szocialisták remélik, hogy a Legfőbb Ügyészség arra utasítja a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy nyomozzon az úgynevezett Kubatov-ügyben. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint egy pécsi példára hivatkozva arról beszélt, hogy milyen részletes listája van a pártjának a szavazókról és azok pártszimpátiájáról.

Bárándy Gergely jogász és MSZP-s képviselő jelölt az ATV csütörtök esti, Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: a párt a Legfőbb Ügyészséghez fordult, mert a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentésüket. A nyomozó ügyészség szerint a feljelentés alapján nem állapítható meg bűncselekmény.

Bárándy Gergely szerint viszont választás rendje elleni bűncselekmény és jogosulatlan adatkezelés gyanúja is megállhat. A nyomozó hatóságok pedig hivatalból is indulhatott volna eljárás. Reményeik szerint a Legfőbb Ügyészség a nyomozás megindítására utasítja majd a Központi Nyomozó Főügyészséget.

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint a törvény lehetővé teszi, hogy elutasítsák a nyomozást. Az eljárási törvény úgy fogalmaz, hogy a feljelentésből és a hozzácsatolt bizonyítékokból indulhat-e nyomozás. Zamecsnik Péter az ATV-ben azt mondta: látatlanban úgy gondolja, hogy szerencsésebb lett volna feljelentés kiegészítést elrendelni.

A felvételből azonban nem gondolja, hogy abból megállapítható bármilyen bűncselekmény. A Legfőbb Ügyészség viszont juthat arra az álláspontra, hogy lehet nyomozni. Az esetet más oldalról nézve, nem lenne jó, ha vaktában, minden feljelentés alapján nyomozni kezdenének a hatóságok. Ráadásul a jogász szerint egy ilyen hangfelvételt nagyon nehezen, vagy sehogy sem lehet bizonyítéknak tekinteni.

Az Eötvös Károly Intézet állásfoglalást adott ki az ügyészség döntésével kapcsolatosan. Ebben arról írnak, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.

A nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint a Fidesz pártigazgatója a párt belső nyilvánossága előtt keresetlen modorban azzal büszkélkedett, hogy adatbázisuk segítségével pontosan tudják, kik szavaztak rájuk és kik politikai riválisaikra. Sem Kubatov Gábor maga, sem pedig pártja a nyomozóhatóság döntéséig nem cáfolta a felvétel valódiságát.

A Büntető Törvénykönyv szerint (177/A. §) aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el. A cselekmény súlyosabban minősülő bűntett, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

A nyomozás megtagadásának indoka téves. Azt, hogy a hangfelvétel hiteles-e és a bűncselekmény megvalósult-e, a nyomozás hivatott felderíteni. Azzal az indoklással nyomozást megtagadni, hogy a tényállás felderítése eleve indokolatlan az érdeksérelem hiánya miatt, jogi tévedés. Tekintettel arra, hogy a hangfelvétel nem tervezett, hanem létező és felhasznált adatbázisról szól, az a hivatkozás, mely szerint egyébként csupán az érdeksérelem veszélye állhat fenn, ugyancsak hibás. Ha a cselekményt elkövették, és ez bizonyítható, az adatvédelem fogalmi logikája, előfeltevései alapján a jelentős érdeksérelem biztosan megállapítható.

Az európai adatvédelmi jogrend kialakításában talán a legfontosabb impulzus a német alkotmánybíróság 1983-as népszámlálás-döntése volt, amely azt fejtette ki, hogy az egyén információs önrendelkezése feltételezi, hogy a modern információs technológiák világában is ellenőrzése alatt tartsa a róla nyilvántartott adatokat, mert csak így tud autonóm döntéseket hozni. Aki bizonytalan abban, hogy politikai nézeteiről kik mit tartanak nyilván, törekedni fog arra, hogy ne saját késztetéseit kövesse, hanem a külvilág által szerinte elvárt viselkedést tanúsítsa, ne tűnjön ki az átlagból. E helyzet megteremtése maga a jelentős érdeksérelem. Az ilyen külső kényszertől kívánta védeni a polgárt az információs önrendelkezési jog elismerésével a magyar Alkotmánybíróság az adatvédelmi törvényt kikényszerítő 1991-es döntésével, és ugyanezt a jogpolitikai célt követi a Büntető Törvénykönyv is. Az erről szóló vitákon a Magyar Köztársaság igen korán, az 1992-es adatvédelmi törvény megalkotásával, már egyszer túljutott.”
 
Az állásfoglalást április 16-ai dátummal Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke jegyzi.