Észak-Magyarország, pontosabban annak is egy nem is olyan kicsiny darabja a sokszínű demokrácia egyik utolsó fellegvára. A jelek szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még Mao Ce Tung bölcseletét is komolyan veszik, miszerint virágozzék száz virág – míg szerte az országban küszködnek a kis pártok, hogy összeszedjék a területi listaállításhoz szükséges egyéni jelöltet, itt v árhatóan öt párt áll startvonalhoz.

 A Fidesz és az MSZP mellett az LMP is produkálta a listához szükséges három képviselőjelöltet, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, illetve Munkáspártnak pedig már csak egyetlen honatya-aspiránssal kell előrukkolnia, hogy listát is állíthasson.

A méret a lényeg

Azt mondják Borsod-Abaúj-Zemplénben alapvetően a nagy számok törvénye érvényesül - csaknem 600 ezer választópolgár él ebben a megyében, ahol a pártok 13 egyéni képviselői, és 11 listás helyért küzdenek. (Megjegyzendő, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén az EP-választásokig szocialista hitbizománynak számított, a 180 fős szocialista frakciónak majdnem egy tizedét Borsod delegálta az Országgyűlésbe.)

És így míg Budapesten egy választókerület átlagosan 20-35 ezer polgárt számlál, addig Borsodban 60-70 ezret. Magyarán sokkal könnyebb kopogtatócédulát gyűjteni. És célirányosabban is lehet, ugyanis a választókerületek jó része 50-90 kis faluból áll, amikről a terepet jól ismerők tudják, melyik jobbos, fideszes, szocialista, melyik semlegesebb, azaz nem kell fölösleges köröket futni a kopogtatócédula-gyűjtőknek.

Kádár nemzeti trikóban

Ami a pártpreferenciát illeti, a szocialisták szép lassan kiszorultak a borsodiak, az abaújiak, a zempléniek szívének egy részéből, így esett, hogy a tavalyi EP-választásokon a Jobbik itt rendkívül jól teljesített: a mintegy 14,7 százalékos országos átlag helyett majdnem 32 százalékkal büszkélkedhetett. A szélsőséges pártot főként a bizonytalanok, és kisebb részben a kiábrándult szocialisták tolták meg protestvoksaikkal.

Csakhogy akkor az elégedetlenséget egyedül a Jobbikra leadott szavazatokkal lehetett kifejezni, most viszont bővült a választék. Ráadásul a munkáspárt és a szociáldemokrata formáció remek hívószóval, a kádárizmus visszaállításával operál. (Emlékeztetőül: arrafelé a baloldaliak épp a kádári rend és biztonság elenyészése miatt orroltak meg az MSZP-re.) Továbbá Borsodban még egy erőteljes mozgósítási eszköz akad, a cigányozás. (Amit információink szerint mindegyik formáció előszeretettel alkalmaz.)

A polgármesterek könnyedén besöprik

A cigányellenesség annyira erősen gyökerezik ebben a földben, hogy amikor a miskolci rendőrkapitány azt találta mondani, hogy lényegében minden pitiáner bűncselekményt a romák követnek el, és ezért Draskovics Tibor igazságügyi miniszter ezért megpróbálta leváltani, a borsodi lobbi támadásba lendült, és majdnem kiborította Draskovicsot bársonyszékéből. Igaz, a miskolci MSZP-sek a túlélésükért küzdöttek, hiszen ha a kapitánynak mennie kell, esélyük sem lett volna, hogy újraválasztják őket 2010-ben.

Viszont miközben hangos a cigányellenesség, a romák jelentik a kopogtatócédulákért legkönnyebben becserkészhető célcsoportot. Ugyanis a kis pártok arra törekszenek, hogy a 2-3 ezres falvak polgármestereit beszéljék rá: vállalják a jelöltséget. Ha pedig a falvak első emberei rábólintanak az indulásra, sokszor semmi mást nem tesznek, csak odaszólnak a közmunkásoknak: ha holnap is akarsz jönni dolgozni, add ide a kopogtatócéduládat.