Kampány helyett „vallásháború van”, míg az egyik oldal kiengedte az „ideológiai dzsinnt” a palackból, a másik oldal megpróbálta elhitetni a társadalommal, hogy nem is annyira büdös a kiáramló levegő – skicceli föl a legerősebb társadalmi kontúrokat Tamás Pál szociológus. Magyarországon sajátos társadalmi struktúra alakul ki: rohamosan fogy a centrum, tűnik el a közép- és a baloldal is, állítja a legutóbbi – 2010 februárjában, egy 1500 fős mintán végzett – reprezentatív adatfelvétel eredményei alapján. Míg 1999-ig csak a szegények és gazdagok között volt szignifikáns társadalmi feszültség, az elmúlt nyolc évben a legerősebb ideológiai konfliktus a kormánypártiak és ellenzékiek között feszül (megelőzve a romák és nem romák közötti ellentétet is). „Olyan hévvel folyik a vallásháború, hogy egyre nehezebb bárkinek kívül maradni” – fogalmazott a szociológus.

Ma a jobbikos a lúzer

Tíz éve három magyarból kettő érezte magát lúzernek, ma már csak a Jobbik szimpatizánsai között találjuk ezt az arányt. A többiek szerint bonyolultabb ez a kérdés annál, hogy egyszerűen „levesztesezzék magukat”.

Most a baloldal is a jobboldal vezérében bízik

Nemzeti egység márpedig van, állítja Tamás Pál, méghozzá három kérdésben: a magyaroknak egy párt, valamint egy vezér kell – 50 százalék felett nyilatkoznak így –, továbbá súlyos problémának tartják a romakérdést. A szociológus szerint ideológiai apróságokban és a zsidókérdésben ugyanakkor megosztott a társadalom – de ezek nem a leglátványosabb és legmélyebb törésvonalak.

Nem kellene beleroppanni a helycsinálásba

A Fidesz meghatározó vezetői az alapprogramokkal ellentétes mondatokat nem mondtak ki, bár azokat különbözőképpen árnyalják, de ebben a monokratikus pártban pártelnök szintjén fog eldőlni, hogy valójában mi lesz valójában a választási programban – vélte Lakner Zoltán. A politológus szerint ugyanis van a Fidesznek programja, még akkor is, ha ez alapvetően programértékű nyilatkozatokban ölt testet (ide sorolható Lakner szerint Csányi Sándor az államháztartási hiánnyal kapcsolatos nyilatkozata is). Az ellenzéki párt programja tulajdonképpen – az Erős Magyarország program – a Jövőnk című, még a CDU-val együtt elkészített vitairat kilúgozott változata – emlékeztet Lakner.

A Fidesz „araszoló programhirdetésének” célja, hogy úgy tágítsa előre a kormány játékterét (meg kell vizsgálni, milyen az ország valós helyzete), hogy a gazdasági bázis ne rendüljön meg (nehogy Görögország nyomdokaiba lépjünk), miközben a program számonkérhetősége minimális.

Miatyánk, aki a zsebekben vagy…

Gazdasági kérdésekben tudományos vita helyett is alapvetően vallásháború zajlik – vallja Róna Péter – egyetértésben Tamás Pállal. „A Jobbik azt ígéri, hogy ha bekerül a Parlamentbe, a tagság fele legalább megtanul írni és olvasni, de azt nem, hogy fognak is írni és olvasni. Az MDF és/vagy SZDSZ azt ígéri, hogy a porból lettél, porrá leszel életpálya idejét a minimálisra mérsékeli. A Fidesz bizonyítja, hogy a „Vissza Horthy Miklóshoz” jeligére beküldött gondolatok lejegyzése bonyolult feladat. Az MSZP Gyurcsány Ferenc vezetésével mint magasabb rendű állatfaj kimúlt, de újjászületett Lendvai-Mesterházy vezetésével mint amőba.” A legfontosabb kérdésekre a magyar politikai elit teológiai válaszokat ad – szögezte le Róna, ami érthető, hiszen nincs egy darab tudományos kutatás sem, s diagnózis hiányában (senki nem tudja, miért van alulfoglalkoztatottság, vagy miért haldokolnak a kis- és középvállalkozások, illetve miért nincsen megtakarítás, vagy mitől függ a nemzetgazdaság növekedése) pedig senki nem adhat korrekt választ a legfontosabb kérdésekre.

A Reformszövetség csókja

Róna azzal magyarázza a pártok gazdaságpolitikai elképzelésének szűkösségét, hogy Magyarországot a pénzügyi szféra igényei és szükségletei irányítják. A közgazdász féktelenül ostorozza a bankokat, ugyanis azok tavaly 272 milliárd forintnyi adózás előtti eredményt értek el (ami 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva), 23 százalékkal növelték a hitelekhez kapcsolódó szolgáltatások árát, miközben a kis- és középvállalatok legatyásodtak, s pár év alatt megsokszorozták hitelállományukat. Róna Péter azt ecsetelte, hogy a magyar kis- és középvállalatok bruttó teljesítménye megfelel a környező országok átlagának, csak szerencsétlenek 1700 milliárdot fizetnek hiteltörlesztés címszó alatt, míg ugyanez a cseheknél például csak 1100 milliárd lenne. Ezt nem lehet adócsökkentéssel vagy megszorításokkal megoldani – összegezte a közgazdász. Gyurcsány bukását részben az okozta, ami a Fidesz bukását is okozni fogja: a Reformszövetséggel való kibékülés – zárta szavait Róna.