A női szerepekről, a családról, és a felnövekvő generációk iránti felelősségről beszélgetett a Duna Park kávézóban nőnap alkalmából V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja újságírója Galambos Erzsi, Hámori Ildikó, Hegyi Barbara színművésznőkkel, Rácz Zsuzsa újságíróval és Szvetelszlky Zsuzsanna szociálpszichológussal. A megjelenteket Horváth Csaba, Budapestért felelős kormánybiztos köszöntötte.

Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot, az időpont 1914-ben lett március 8-a, a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére. A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, a tüntetéseken - amelyeken sok férfi is részt vett - a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt. Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.Hivatalos ünneppé azonban csak közel hetven évvel később tette az ENSZ közgyűlés.

Az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel követeléseikre, a nőknek a társadalomban viselt szerepére, a másik oldalon ugyanakkor kiszolgáltatottságára, védtelenségére a figyelmet, arra, hogy hiába biztosít az állam számukra jogegyenlőséget, ha ez továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét.

Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, s ez a különbség annál nagyobbra nő, minél több gyermekük van, egy háromgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi. Sok helyütt e napon civil szervezetek a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat: a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és a nők elleni erőszak egyéb formáinak áldozataira, akiket a jog sem véd kellően, s e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak.

A Duna Park kávézóban a nők méltatása és ünneplése mellett a beszélgetésben részt vevő művészek – nőként, anyaként, felelős állampolgárként - éppen erre igyekeztek felhívni a figyelmet.