Minél tovább kezelik kórházban az idős krónikus betegeket, annál kevesebb pénzt kap az ellátásukra a kórház. Így változott most márciustól a finanszírozási rendszer. Az ápoltakra költhető pénz fokozatosan csökken, vagyis a kórházak, és a hozzátartozók is abban érdekeltek, hogy az idős, krónikus betegeket hosszabb távon ne kórházakban kezeljék. A szociális otthonokban azonban viszont nincs elég hely, így sokan kénytelenek lesznek otthon ápolni hozzátartozójukat.

Szilágyi Imrénét gyermekei otthon nem tudják ellátni, dolgoznak. Viszont ha a következő évet is a kórházban tölti, akkor jövőre már csak fele annyi pénzt kap ellátásáért a berettyóújfalui kórház.
 
„Közel 3 ezer forintból kell megoldani a betegnek étkeztetését, ugye a krónikus betegnek nagyon sok gyógyszerre van szüksége, és a gyógyászati segédeszközök ezeknél a betegeknél igen komoly problémát jelentenek.” – mondta Kincsesné Szónya Katalin, a Berettyóújfalui Kórház ápolási igazgatója.
 
Az egészségbiztosító szerint azért kell csökkenteni a támogatást, mert ilyen hosszú idő után már nem egészségügyi, hanem szociális ellátásról van szó.
 
„Egy kvázi egészséges idős embernek nem tesz jót, hogyha betegek közé van bezárva és mondjuk csak azért van erre szükség mert ő otthon magát már nem tudja ellátni.” – mondta Molnár Barbara, az OEP szóvivője.
 
A nagykanizsai kórház gerontológiai osztályán a betegeknek a fele csak ápolást igényel, ami máshol is megoldható lenne – mondják a szakemberek.
 
„Egy biztonságot ad. Biztonságot ad a betegnek és a hozzátartozónak, hogy biztos megkapja a gyógyszerét, biztos állandó nővéri felügyelet és orvosi felügyelet alatt van.” – mondta Ruszwurm Andrea, a Kanizsai Dorottya Kórház egyik főorvosa.
 
Akik kikerülnek a krónikus osztályokról, szociális intézetekbe mehetnek, ott azonban nem mindenkinek jut hely.
 
„Aki szociális intézeti elhelyezést kér azoknak körül-belül a 70 %-a a krónikus belgyógyászati osztályról intézetbe kerül. - És a maradék 30 %-al mi lesz? - „Hát a maradék 30 %-nak megpróbálunk otthoni segítséget adni.” – mondta Horváth Gézáné, szociális szervező.

Az új finanszírozás több mint hatezer embert érint Zala megyében. Nem vonatkozik azonban a végstádiumban lévő és a kómás betegekre.