A köznyelvben csak pénz behajtóként emlegetett, konszolidáltabb nevén kintlévőség kezelői munkakör ma még csak egy szűk réteg megélhetését biztosítja Magyarországon. „Ez egy szubkultúra, úgyszólván egy külön státusz, olyan, mint a személyvédelemben a testőrök”, mondja lapunknak a neve elhallgatását kérő, kintlévőség kezeléssel 1983 óta foglalkozó szakember. A szakmába sokan belekezdenek, de sokan abba is hagyják, mert a pénzbehajtás iszonyatos kitartást kíván. A másik probléma szakértőnk szerint az, hogy még ma is az „odamegy az adóshoz három kigyúrt alak, és terrorizálják” kép él az emberekben a pénzbehajtókról.


A verés nem jellemző


Gyökeres változás a pénzbehajtó iparban kilencvenes évek közepén állt be, akkor kezdtek ugyanis megjelenni a piacon az úgynevezett kintlévőség behajtó cégek. Addig az adósságot behajtani szándékozók eseti jelleggel álltak össze, megkapták a megbízást, és a maguk módszerei, hátterük illetve tudásuk alapján próbálták visszaszerezni, ami járt. A változások szele a nagy verekedések időszakát is magával vitte, legalábbis a legális cégek esetében. Alvilági körökben ugyanis továbbra sem túl barátságos a pénzbehajtás menete:életveszélyes fenyegetések és gyakran tettlegesség is kíséri a pénzügyi vitákat.

A verés nem jellemző a szakember szerint, már csak azért sem, mert nincs rá szükség: „ha 4-5 nagydarab, marcona férfi teljesen váratlanul beállít az adóshoz, ellenállással a legritkább esetekben találkoznak, sokkal inkább a rémület jellemzi a szituációt. Pont ez a lényege a szakmának: olyan pszichés környezetet kell teremteni, hogy az adós megrémüljön”.


Érdeke legyen kifizetni a tartozását


A legálisan működő kintlévőség kezelő cégek profi módszerekkel dolgoznak: jogi és gazdasági szakembereket alkalmaznak, folyamatos jelenlétet biztosítanak. Ez utóbbi az e-mailben és levélben való felszólításokat, valamint az adós személyes felkeresését takarja. Módszereik lényege olyan alternatívák felállítása, hogy az adósnak érdeke legyen kifizetni a tartozását. „Van, aki azért nem tud fizetni, mert neki sem fizetnek, van, aki fel akarja számolni a cégét. A dolgok elébe kell menni azzal, hogy minél többet tudunk az adós körülményeiről”, mondja a szakember. 

Szakértőnk szerint a  „sárga ruhás”, az adósokat lépten-nyomon követő behajtók inkább a városi legenda kategóriájába tartoznak, nem pedig a valós behajtási módszerek közé. „Magyarországon ettől nem nagyon hatódnak meg az emberek. Ha valakinek van egy jó ügyvédje, azonnal feljelenti az ilyen alakokat, zaklatásért, közlekedésben való akadályozásért, mások előtti lejáratásért.  Ezt egyébként nem lehetne huzamosabb ideig bírni pszichikailag: folyamatos konfliktushelyzetben, atrocitásoknak kitéve egy behajtó sem bírná idegekkel. És joga sincs hozzá, hogy folyamatosan rossz hírét keltse az adósnak más emberek előtt”.


Galamblelkű palit nem lehet


A pénzbehajtás lényege, hogy ki mit bír el, kire mivel lehet hatást gyakorolni. A módszer a legtöbb esetben a következő: „odaállnak a fekete kocsival, kiszállnak belőle a behajtók, az ember pedig vagy megijed, vagy nem”. A behajtónak is van egy saját stílusa: férfias, határozott, felkészült. „Galamblelkű palit nem lehet odaállítani, ők kereskedjenek, dolgozzanak, mi meg veszekszünk”. Egyébként nők is dolgoznak a behajtó iparban, ők általában a telefonos és a levelezős részét végzik a munkának. A nagyobb cégeknél kemény követelményeknek kell megfelelnie annak, aki behajtóként akarja megkeresni a kenyérre valót, az sem ritka, hogy diplomás embereket vesznek fel.


Norbi és a behajtók


Szakértőnk úgy véli, Schobert Norbert múlt hétvégi megverésének története, amit állítólag egy cég behajtó emberei  követtek el, több ponton is sántít. A fitnesz gurut saját kávézójában kereste fel három nagydarab behajtó: egyikük pofon vágta, amitől a feje bedagadt, és közepes agyrázkódást szenvedett. A cég állítólag már két hete zsarolta Schobertet egy nyomdai számla kifizetése miatt. Kezdetben 5 milliót követeltek tőle, de az atrocitás idején már 750 ezerrel is beérték volna. 

„Ha valakitől két héttel ezelőtt még 5 millió forintot követelnek, az nem fog egyik napról a másikra lecsökkenni 750 ezerre. Ha van egy tőkekövetelés, az egy adott összegről szól, nem változik az értéke semmilyen irányban”, kezdi szakértőnk a történet visszás részeinek boncolgatását. A másik furcsaság szerinte, hogy 750 ezer forintra „nem mozdulnak rá ezek az emberek, a szakmában ez nem összeg: 6-10 sőt van hogy 30 millió forintos tartozások után mennek a cégek”.


Nem életszerű


Ha „kicsi” az adósság mértéke, akkor a behajtók annak 50 százalékért vállalják a munkát. A fitnesz guru esetében ez 375 ezer forintot jelentette volna, ami elosztva három emberre nem akkora összeg a szakértő szerint, hogy megérné nekik a büntetőfeljelentést, a súlyos testi sértés vádját, a rendőrségi kihallgatást. De a megbízónak sem éri meg, főleg ha pert indítanak ellene, mint felbujtó ellen. Ha pedig semmi másról nem szólt az egész, csak a verekedésről, akkor azt jobban megszervezték volna, valószínűleg elcsalják a fitnesz gurut valahová, nem pedig fényes nappal a saját kávézójában ütik meg. Schobert esete szerinte úgy lett volna életszerű, ha egy magánember, nem pedig egy cég küld rá embereket.

A megbízó beadhatott volna egy fizetési meghagyást, ami az összegek 3 százalékát viszi el, jelen esetben tehát ez 21 ezer forint lett volna. „Ha ezt a megoldást választja, nem kell verőembereket fogadnia, nem kell kockáztatnia, a bíróság pár hónapon belül döntést hoz, és leemelik a pénzt az adós számlájáról”. Norbi azt nyilatkozta, hogy egy ki nem fizetett számla miatt verték meg. A szakember szerint, ha volt egy befogadott számla, akkor ez nonszensz dolog, mivel azzal, hogy befogadta a számlát, elfogadta és elismerte, hogy annak ellenértékét ki kell majd fizetnie.


Rosszindulatú adós, sikkasztó behajtó


Az ebben a munkakörben dolgozók személye általában fedett, álnéven dolgoznak. A szakma ugyanis nem teljesen veszélytelen, ahogy a szakember lapunknak fogalmazott, „ha darázsfészekben nyúlok, be kell biztosítanom magam, hogy az ne csapjon vissza”.

A behajtók bérét az adósság bizonyos százaléka adja, mértéke pedig függ attól, hogy milyen régóta áll fent a követelés,vitatott-e a tartozás vagy sem. Kisebb összegeknél mindig magasabb százalékot kapnak a behajtók, akár a követelés felét is. A sztenderd azonban 17 és 25 százalék között mozog. A járulékot minden egyes befolyt összeg után megkapják, ezt egyébként sikerdíjnak hívják a szakmában. Vannak szerződéses munkák is, ahol átalányt és sikerdíjat is fizetnek, és a korrekt, nagyobb cégeknél be is vannak jelentve a dolgozók.

De arra is van példa, hogy a „fiúk nem viszik be a pénzt, hanem elrakják a saját zsebükbe, és ha nem vigyáz a megbízó,még őt is betámadják”. És az adósok sem minden esetben rettenek meg a fekete kocsitól. Van, hogy rendőrt hívnak és azt állítják, hogy a behajtó megfenyegette, zaklatta, vagy zsarolta őket. „Ha rosszindulatú az adós, azonnal rákeni a fenyegetést a behajtóra”.

A behajtó ipar a nyers erőszak alkalmazása helyett egyre inkább a tárgyalásokra és az optimális megoldások keresésére helyezi a hangsúlyt. Szakértőnk szerint a piac helyzetét rendkívüli módon súlyosbítja, hogy ma Magyarországon cégek felszámolásával meg lehet úszni az adósság rendezését. Úgy véli, a jelenlegi 500 milliárd forintos kintlévőségből 200 milliárd biztosan sosem fog visszakerülni a jogosulthoz, pontosan a  felszámolások miatt.

atv.hu / Prókai Eszter