Ezek után zsidó szervezetek tiltakoztak a rendezvény Zsinagógában történő megtartása ellen. Az üggyel kapcsolatban Knapp János alpolgármester elmondta: hogy a zsidó szervezetek és a Jobbik miként vélekednek egymásról, arról a Várszínház Kft. tulajdonosa, Esztergom Önkormányzata nem kíván véleményt nyilvánítani. „Azonban az esztergomi Zsinagógát esztergomi zsidók építették, használták, egészen addig, amíg a világháború el nem pusztította őket” – mondta el Knapp.

Ezt, az egykori esztergomi zsidók örökségét és érdekét veszi figyelembe a Városháza, amikor másik termet ajánl a Jobbik rendezvényének megtartására, vagy visszaadja a bérbevevőnek a pénzét – írják.

Az indoklás szerint a kommunista rendszer 1917-től világszerte, így hazánkban is átépítette, szentségtörő módon használta vagy elpusztította a templomokat. Ez azonban ennek a rezsimnek a bukása után nem mentheti a tisztességtelen hozzáállást ezekhez a templomokhoz, imaházakhoz, akkor sem, ha építőik, tulajdonosaik már nem egyházi célokra használják azokat. Akkor sem, ha - mint az esztergomi zsidók - személyesen nem használják egykori zsinagógájukat.

Esztergom Önkormányzata Etter Jenő példáját követi és ajánlja mindenki figyelmébe. Az egykori polgármester 1944-ben, tudatosan vállalva a kockázatot, nem hajtotta végre a zsidók kiközösítéséről, gettóba zárásáról, munkájuktól és javaiktól való megfosztásáról szóló jogszabályokat, ennek köszönhetően tudott az esztergomi zsidóság egy része elmenekülni az elől a deportálás elől, ami Etter Jenő leváltása után bekövetkezett. Maga a leváltott polgármester is csak úgy kerülhette el a deportálást, hogy barátai közbenjárásával katonai behívót kapott, és 47 évesen az orosz frontra került.

Esztergom Önkormányzata megbecsüli a város minden élő vagy holt lakóját, közösségét, érdekeiket figyelembe veszi – zárta szavait Knapp János alpolgármester. Így, ezeknek az érdekeknek a figyelembevételével ajánl a Jobbiknak rendezvénye megtartásához más helyiséget.