A javaslat a szocialisták miniszterelnök-jelöltjéhez köthető, aki a Kneszet Keresztény Szövetségesek Képviselőcsoportjának delegációjával találkozva kezdeményezte a jogszabály módosítást a múlt héten. Mivel a jogszabálytervezet februári megszavazásához a Fidesz támogatására is szükség lesz, Mesterházy Attila a Házszabálytól való eltérés szükségessége miatt négypárti egyeztetést sürget a témában.

Az új javaslat nem térne ki a már többször megbukott gyűlöletbeszédre, ugyanakkor részét képezné a kommunizmus áldozatainak emlékét védő passzus. Így már nemcsak a holokauszttagadók válnak szankcionálhatóvá, hanem azok is, akik a többi diktatúra által elkövetett bűnöket is tagadják.

„Nem olyan egyszerű”

A Fidesz szerint a ciklusból hátralévő idő már nem elegendő egy ilyen horderejű törvényjavaslat megvitatásához. Arról nem is beszélve, hogy – amint azt Répássy Róbert a Fidesz jogi kabinetjének igazgatója a HETEK-nek kifejtette – a korábbi fiaskókból okulva Alkotmánymódosítás nélkül nem valósítható meg az elképzelés. Márpedig ahhoz minimum öt hétre volna szükség. A frakcióvezető-helyettesnek úgy rémlik, hogy a liberálisok holokauszt tagadásra vonatkozó Btk. módosítása legutóbb éppen a szocialistákon bukott meg, akik az Alkotmánybíróságra hivatkozva nem javasolták még csak a napirendre vételét sem a tervezetnek.

Ha tehát a gyűlöletbeszéd büntetőügyi szankcionálása korábban nem állta ki az alkotmányosság próbáját, akkor Mesterházyék kezdeményezése ugyanúgy kudarcra van ítélve – vélekedik Répássy, aki szerint a megoldást egy új összetételű parlament elé kell utalni, amelyik kellő felhatalmazással rendelkezik majd egy alkotmánymódosításhoz. A Fidesz ez esetben is csak egy átfogó alkotmányi reform keretében tartja elképzelhetőnek a vélemény-nyilvánítással kapcsolatos problémák felülvizsgálatát.

„Nem olyan egyszerű, hogy csak úgy beleírjuk az Alkotmányba, hogy nem lehet tagadni a holokausztot, hiszen itt alapjogok összeütközését kell rendezni” – tartja a jogi kabinet igazgatója, és mindenképpen a véleménynyilvánítási szabadság negatív tartalmával egészítené ki az alaptörvény vonatkozó részét.

Republikon: összefogás kell

Az átfogó alkotmánymódosítás a legegyszerűbben kétharmados Fidesz többséggel lenne kivitelezhető. Ettől azonban sokan tartanak. A Republikon Intézet szerint például a magyar demokráciának jót tenne, ha egyik párt sem szerezne kétharmadot. Tóth Csaba, az intézet igazgatója az ATV Jam című műsorában kifejtette, a Fidesz kétharmados győzelmét csak úgy lehetne meghiúsítani, ha az összes ellenérdekelt párt összefogna, és például azokban a kerületekben, ahol a Fidesz a leggyengébb, közös jelöltet állítana. Egy határozott, balliberális jelölt mögé felsorakozva ugyanis lehet esély arra, hogy 20, 30 vagy akár 40 választókerületben is megakadályozzák a Fidesz győzelmet.

atv.hu/HETEK