Ez nettóban 15 705 forintot jelent. De aki havonta bruttó 300 ezer forintot keres, az is nettóban havonta 19 ezer forinttal több pénzt fog hazavinni. Köszönhető mindez annak, hogy a személyi jövedelemadó eddigi 1,9 milliós alsó sávhatára 2010-ben 5 millió forintra nőtt, ezzel pedig a munkavállalók 90 százaléka az eddiginek majdnem a felével adózik majd.

Sok minden drágul

A 2010. január elsején életbe lépő számos változás között átlagosan négy százalékkal nő a földgáz ára, drágul az üzemanyag; a jövedékiadó-emelés miatt a benzin 14, a gázolaj pedig 9 forinttal kerül többe. Bár az ELMŰ és az ÉMÁSZ még nem adott be árváltoztatási kérelmet, de ha nem is kérnek, akkor is 2 százalékkal nő az áram ára – a rendszerhasználati díjak emelkedése miatt. Az E.ON viszont várhatóan átlagosan 3 százalékkal csökkenti árait, a DÉMÁSZ pedig nem változtat. Az új év első napjától életbe lépett a vagyonadó is, és 25 százalékos adót vetnek ki az üdülési csekkre, a meleg étel- és az iskolakezdési utalványokra, a hideg étkezési jegyet pedig 100 százalékos elvonás terheli ezentúl.

A januári változásokon felül, várhatóan februártól, drágulnak a BKV, a MÁV és a Volán tarifái, és az autópálya-matrica ára is emelkedik valamelyest. A BKV-nál egy fővárosi vonaljegy 320, egy havi bérlet pedig 9800 forint lesz február 1-jétől. 10-15 százalékot emelnek várhatóan a MÁV- és a Volán-társaságok is.

Olcsóbb lesz viszont idén a távhő, és csökken az ingatlanok után fizetendő illeték is.  A távhő áfa csökkenése 18-ról 5 százalékra, 650 ezer lakást, vagyis csaknem kétmillió embert érint. Az ingatlanok után fizetendő illeték 4 millió forint forgalmi érték fölött 6 százalékról 4 százalékra csökken, a 4 millió forint alatti ingatlanok után viszont továbbra is 2 százalékot kell befizetni.

PM: a munkavállalók zsebében több marad

Lapunk felkereste a Pénzügyminisztériumot, készült-e modellezés arra vonatkozóan, hogy az áfa- és a jövedéki adó növekedésének hatására ténylegesen mennyi marad a dolgozók pénztárcájában idén. „Az idei év jelentős adó- és járulékcsökkentése azt eredményezi, hogy a kiugróan magas jövedelműeket leszámítva a munkavállalók zsebében több pénz marad. Az adócsökkentésnek ugyanakkor a fedezetét is meg kell teremteni: ezért emelkednek egyes forgalmi és vagyoni típusú adók. Fontos azt is látni, hogy az adócsökkentés a munkavállalók gyakorlatilag teljes körét érinti, benzint és más jövedéki terméket viszont nem mindenki vásárol”, közölték lapunkkal a minisztérium sajtóosztályán.

A bérnövekedést elviszik az adók

A KSH honlapján található adatsorral végeztünk egy kis számolást. A számításoknál használt adatok megközelítő jellegűek, és nem számoltunk az általános inflációs romlással.

A honlapon található legfrissebb adatokból kitűnik, hogy tavaly egy átlagkeresetű ember nagyjából jövedelme 24,1 százalékát költötte élelmiszerre, ez a 192 ezer forintos átlagkereset esetén kb. 46 272 forintot jelentett. Az áfa emelések következtében ez az összeg 47 660 forintra nő, tehát 1388 forinttal lesz több 2010-ben, mint a tavalyi évben. A számításnál azt is figyelembe vettük, hogy az alapvető élelmiszerek áfája nem nőtt január elsejétől. Mivel az öt százalékos áfa emelés az élet szinte összes területére vonatkozik, így idén várhatóan nőnek majd a ruházkodásra, a szórakozásra, a lakásfelújításra költött forintok is.

Az élvezeti cikkek esetében, ahová a szeszes ital és a cigaretta is sorolható, 15 százalékos emelés lépett életbe január elsejétől, így az azokra költött összegek várhatóan nagyobb mértékben nőnek majd. Az előző számolás alapján, a tavalyi havi átlag 9600 forint helyett idén 11 040 forintot költünk majd, tehát 1440 forinttal nőnek a kiadások. Meg kell említeni, hogy az egészségügyi kiadások esetében nem mindennek nő az áfája, például a különböző gyógyászati eszközök vagy gyógyszerek eleve áfa-mentesek, vagy nagyon kicsi áfájuk van,  de például a vitaminok ára emelkedni fog idén. A lakáskiadásoknál pedig figyelembe kell venni, hogy csökkent a távhő áfája, így ezen két kiadás esetében az átlag áfa növekedésnél kisebb mértékű növekedéssel számoltunk.

Ezek alapján az egészségügyre és testápolásra fordított összeg a tavalyi 12 096 forintról 12 337 forintra nő, tehát nagyjából 242 forinttal költünk idén többet ezekre. A lakásfenntartás összege pedig nagyjából 795 forinttal emelkedik havonta.

Közlekedésre, hírközlésre, ami a KSH adatsorában egy kategóriában foglal helyet, nagyjából 3725 forinttal költünk majd többet havonta.

Két ezer forint marad havonta

Mindent összevetve, az átlag, bruttó 192 ezer forintot kereső dolgozónak 2010-ben nagyjából 9941 forinttal nőnek a kiadásai az áfa-emelések következtében, míg ugyanezen dolgozó az adócsökkentés miatt 11 862 forinttal kap több fizetést havonta. Nagyjából tehát két ezer forint marad a dolgozó zsebében a 11 ezerből.

Lapunk felkereste a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét (MSZOSZ) is, mi a véleményük a kormány által kiszámított havi 15 ezer forintról. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kérdésünkre azt mondta, a kormányszóvivő adatai korrektek. „Mindaz, amit mond valóban így van, de ahogyan ez lenni szokott, a probléma azzal van, amiről nem beszél”- tette hozzá Pataky.

Érzékelhetetlenül növekszik a kereset

Az Szja-törvény változásának következtében minden munkavállaló nettó keresete nőni fog akkor is, ha a bruttó keresete nem növekszik. Ez viszont szélsőségesen differenciált módon történik. A bérből élők 18-20 százalékának lesz jelentősen több a borítékjában, illetve a számláján. Ugyanakkor a nagy többséget kitevő mintegy 63-65 százalék nettó keresete vagy érzékelhetetlenül kis mértékben, de mindenképpen az előre jelzett infláció mértékénél kisebb arányban nő. Számokkal illusztrálva: havi 105.000 forint bruttó esetén havi 66 forinttal nő a nettó kereset. Ezt kell összevetni a szóvivő által példaként említett 15.705 forinttal, ami a 200.000 forintos bruttó kereset esetén kerül növekményként a dolgozó zsebébe, mondta lapunknak az elnök.

A fentiekből következően a várható áremelések is eltérő módon érintik a munkavállalókat. Az átlagos és az átlag feletti jövedelmek – a kimagaslóan magasak kivételével – vásárlóértéke is jelentősen nőni fog. Pataky szerint ugyanakkor a munkavállalók döntő többségének nettó keresete csak akkor nem veszít vásárló értékéből, ha emelkedik a bruttó keresete.

„Kemény bértárgyalásokra van szükség”

„A szóvivő elhallgatása azért nem szerencsés, mert mondanivalója így azt sugallja, hogy nincs szükség a bérek emelésére, a kormány már mindent elintézett. A helyzet ennél sokkal nehezebb. Kemény bértárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy a nagy többség reáljövedelmi szintjét legalább meg tudjuk őrizni. Nem beszélt továbbá arról sem, hogy a munkavállalók jövedelmének 5-10 százalékát adó béren kívüli juttatások, várhatóan jelentősen veszítenek értékükből, vagy egyes esetekben teljesen meg is szűnnek, mivel adókötelessé váltak”, mondta Pataky.

Az elnök a Népszabadságnak adott korábbi interjújában azt mondta, a lakosság jelentős része azt várta, hogy az MSZP-vezetésű kormányzással felgyorsul a felzárkózás Európához. Teljesületlenek maradtak a szocialista vezetésű kormánnyal szemben támasztott elvárások az elmúlt nyolc évben.  Az elnök az interjúban az is közölte: testületi döntés még nincs, de a tagszervezetektől érkezett jelzések alapján azt valószínűsíti, hogy nem lesz választási együttműködés az MSZOSZ és a szocialista párt között.

Lapunk kérdésre Pataky azt mondta, nem választási együttműködésről, hanem egy megállapodás, illetve közös nyilatkozat lehetőségéről szólt a nyilatkozat. Az MSZP és az MSZOSZ Szocialista, szociáldemokrata platformja most is együttműködik. Az elnök szerint  várhatóan nem lesz olyan jellegű dokumentum, mint ami 2006-ban született 36 tagszervezet és a szövetség aláírásával. Ugyanakkor az az értékrend, amit az MSZOSZ következetesen évek óta képvisel, nem változott. „Azt gondoljuk ehhez viszonyítva fogjuk megítélni a választási programokat, ha azokat teljességükben megismerjük. Az idei választáson a legfontosabbnak azt tartom, hogy meggyőzzük tagjainkat arról, hogy először is éljenek a választás jogával, mert nagyon sok a pártpolitikában csalódott ember”, mondta a szövetség elnöke.

Prókai Eszter