A tradicionális egyházak kommunikációja egy posztkommunista erőtérben mozog hazánkban, így a magukról alkotott téves kép, a múltbéli áldozat-szerep miatt még mindig kivételes státuszért harcolnak.

Többek között ez hangzott el a Vallások és egyházak az egyesült Európában címmel rendezett konferencián, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Vallásszociológiai Kutatócsoportja és a R.I.P.E. European Research Group szervezett.

A vallás és modernség harmonizálásáról szólva Szilczl Dóra kommunikációkutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára többek között azt vetette a katolikus egyház szemére, hogy még mindig magánügyként kezeli a vallást, és túlságosan konzervatív média megjelenései klerikális irányítás alatt állnak. Így aztán nem jut hely a „személyes bizonyságtevésnek”, igaz, a mai napig várat magára annak kidolgozása is, hogyan fejleszthetők a hívek tanúságtevővé. Szilczl a katolikus óriásplakátok kritikájával illusztrálta az egyházi kommunikációs bakikat, mondván olyan kódolt üzeneteket tartalmaznak, melyeket egy átlagember nem tud megfejteni.

A tanárnőnek arról az alulról szerveződő kezdeményezésről sincs túl jó véleménye, amely az egységesítés jegyében szeretne a Rio de Janeirói Krisztus szoborhoz hasonló méretű Mária szobrot állítani a Parlamenttel szemben, a Budai oldalon. A nőalak két oldalra kinyújtott karja azt szimbolizálná, hogy miként is találhatnak egymásra ismét a keleti ortodoxok és nyugati keresztények a „Szűzanya” kebelén. A tanárnő azért nem üdvözli a tervezett gigaprojektet, mert szerint Mária személye sokkal inkább elválasztó, mint összetartó erőt képvisel az egyházak közötti párbeszédben.

Illyés Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudomány tanszékének vendégoktatója a „médiaevangélizációs trendek karizmatikus módozatai” kapcsán egy „új vallási közeg” térnyeréséről beszélt, amely, határokon átnyúló jelleggel azonos ideológiát hirdet, és – a kutató számára meglepő módon – tolmácsolói „autentikus keresztények”.

Esetükben a teleevangélizáció elsőszámú kihívása szerinte nem csak az, hogy ki tudják-e vezetni az evangéliumot „a vasárnap délelőtti vallási gettóból”, hanem az is, hogy egyszerre szólnak tradicionális keresztényekhez és vallástalanokhoz is. Közép-kelet-Európából két csatornát sorol a „karizmatikus médiarendszerhez”: a Romániában nyíltan evangélizációs jellegű, 24 órában vallásos tartalmat sugárzó Alfa-Omega TV-t és a hazánkban hír- és közéleti műsorok mellett szórakoztató műsorokat is sugárzó ATV-t, melynek vallási műsora a Hit Gyülekezete istentiszteleteit közvetítő Vidám Vasárnap.

Ismeretei szerint a jövőben két új keresztény médium bukkan majd fel a láthatáron: az egyik egy online tévé formájában, míg a másik egy korábban az USA-ban megszűnt tévécsatorna áttelepülésével valósul meg. Utóbbi hátterében az úgynevezett „Jó mozgalom” áll.

Az állam és az egyház viszonyának sajátos értelmezést adva Máté-Tóth András arról beszélt, hogy a történelmi egyházak kommunikációja egy posztkommunista erőtérben mozog, így a magukról alkotott téves kép, a múltbéli áldozat-szerep miatt harcolnak kivételes státuszért hazánkban. Törekvéseik célja az erkölcsi felmentés elérése kiemelt képviselőik múltbeli aktivitása miatt (értsd: a békepapok és a klérus ügynöki tevékenységének firtatásán való túllépés).

A Szegedi Tudományegyetem Vallástudomány tanszékének vezetője ennek ellenére úgy látja, éppen az Európában és hazánkban is jelentkező identitásválság miatt fontos a történelmi örökségre való hivatkozás, hiszen a „trón és oltár szövetsége” mindig is boldog és termékeny kapcsolat volt.

A teljes cikk a HETEK pénteken megjelent számában olvasható.