Hetek teltek el a Nobel-díjas író magyarországi látogatása óta, de a fideszes politikus úgy érzi, minden lehetséges fórumon bizonyítania kell vélt igazát, a budapesti tévéstúdióktól egészen Jeruzsálemig. „Felkent bértollnokokat” emleget, pellengérre állítja Wieselt („megrendelésre sértődött meg”), nehezményezi, hogy egy párt sem (igen, a Fidesz sem) áll ki mellette.
Balog december elején keveredett vitába Elie Wiesellel. Az író budapesti látogatása során nehezményezte, hogy az emberi jogi bizottság elnöke a Parlamentben tartott rendezvényen (amelyen házigazdaként elnökölt) azt állította, hogy Magyarországon az antiszemitizmus vádját „politikai csodafegyverként” használják egyesek. Később az M1 reggeli műsorának adott interjúban azt is elmondta, hogy kire gondolt: azok, akik „kormányozni nem tudnak, és nem is akarnak”. Egyenlőségjelet tett Auschwitz és a Gulág közé, emellett sürgette, hogy az áldozatok bocsássanak meg üldözőiknek, mondván: nekik is szükségük lehet bocsánatkérésre. („A megbocsátás sem a gyengeség jele, hanem azt bizonyítja, hogy az áldozat visszakapta emberi méltóságát. Mindannyiunknak szüksége van mindkettőre: hol a bocsánatkérésre, hol pedig a megbocsátásra.”)
Nincs mit szépíteni: rossz beszéd volt, rossz helyen. Elie Wiesel a holokauszt tanúja, túlélője és saját valamint családja sorsán keresztül áldozata. Magyarország pedig a zsidóság elleni népirtás egyik legsúlyosabb felelőse. A magyar csendőrök Auschwitzba indították a szerelvényeket, ezért a tényeket és a jóízlést is sértette, amit Balog mondott. Wiesel ezt utasította vissza. Ugyanakkor egy másik fórumon elmondta: megbocsátani csak a saját nevében tud, a Hír TV-nek adott nyilatkozatában pedig mélyen elítélte a kommunizmus bűneit.
Balog azonban semmit nem bán abból, amit mondott. Inkább összeesküvést sejt a kritika mögött: „Információim is vannak arról, hogy ő neki elmagyarázták, hogy ezen itt most valamit meg kell sértődnie. Az, hogy egy fideszes politikus jól jöjjön ki ebből az ügyből, az Magyarországon nem lehetséges. Ez egyébként indirekt módon bizonyítja a tézisemet, hogy vannak, akiknek bizony politikai üzlet az antiszemitizmus elleni küzdelem. … érdekes módon a pártok most hallgatnak ebben az ügyben, amikor Elie Wiesel megsértődött, de hát a publicisztikákban olvasom egyébként, hogy kik azok a fölkent bértollnokok…” – mondta az M1-nek adott interjúban.
A lelkész-politikust ráadásul nem csak itthon, hanem külföldön is bírálták. A Jerusalem Post című izraeli napilapban Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója tiltakozott amiatt, hogy Balog Zoltán (Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével együtt) meghívást kapott egy jeruzsálemi antiszemitizmus és rasszizmus elleni konferenciára. A két jobboldali politikus – írja Zuroff – „nagyon negatív megjegyzéseket tett a magyar zsidósággal kapcsolatban”. A cikk kifogásolja, hogy a kelet-európai országokban kampány folyik azért, hogy a kommunizmus bűneit hivatalosan a nácikéval tegyék egyenlővé. Zuroff attól tart, hogy ezzel a holokauszt relativizálás újabb formája nyer elfogadást: „Ez veszélyes következményekkel jár a Soával kapcsolatos hozzáállásra”.
Na persze erre is van magyarázat: „felkent bértollnokok” akarják a politikus rossz hírét kelteni. Balog felemlegette, hogy Jeruzsálemben is találkozott kritikákkal: „természetesen rákérdeztek erre a kérdésre, hiszen itt azért áramolnak az információk.” – nyilatkozta sokat sejtetően, és hozzátette: „Akkor azt kérdeztem mindenkitől, hogy miért kellett ezen megsértődni? Én erre természetesen azt tudtam mondani, hogy meg kell kérdezni Wiesel urat, hogy ő miért sértődött meg ezen?” Balog hasonlóan reagált egyébként idén tavasszal, amikor az amerikai külügyminisztérium jelentése bírálta egy antiszemita püspök védelmében mondott beszéde miatt. Akkor Hillary Clintont szólította fel, hogy töröljék nevét a dokumentumból.
De éberség, már itt is a legújabb orvtámadás: „A politikai elit demagógiája az antiszemita szélsőjobb előretörésével fenyeget. A közelgő választások aggodalomra adnak okot Magyarországon, ahol fennáll a demokrácia szakadásának veszélye” – írta december 27-ei számában a francia Le Figaro.
Ez így bizony hosszú, don quijotei harc lesz, menteni a menthetetlent.
atv.hu
