Ahogy arról beszámoltunk, csütörtök délelőtt a pécsi egyetem egyik gyógyszerészhallgatója egy pisztollyal megölte egyik csoporttársát és súlyosan megsebesített három másik embert. A 23 éves diákot állítólag kiküldték előtte az óráról, mert zavartan viselkedett. G. Ákos azt hitte, társai kigúnyolják, kinevetik őt, legalábbis - állapította meg az igazságügyi orvos- szakértő. Szervezetében nem találtak sem kábítószert, sem alkoholt, viszont kiderült, hogy 15 éves kora óta tudatzavarral küzdött.
Az egyik oldalról, amit kezeltek is, ez a szorongás volt, a másik, amit pedig mi tapasztaltunk, hogy egy kényszeres magatartásforma alakult ki nála, amely különböző jelekben nyilvánult meg: hanghatásokat észlelt, hanghallásokról számolt be - mondta el a PTE Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. Azt, hogy tudatzavara milyen fokú és mennyire tartós, csak hosszabb vizsgálat alapján tudják meghatározni. Az ámokfutó csak többé-kevésbé emlékszik a lövöldözés részleteire, de mivel nem tett vallomást, emlékeiről az orvosok sem beszélhetnek.
Kóros elmeállapotot észleltek
Prof. Fekete Sándor, a PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója tájékoztató jelleggel közleményt juttatott el a Dunántúli Napló szerkesztőségéhez a csütörtöki tragédiával kapcsolatban. „Az ámokfutó diák korábban, úgy tudjuk, valóban járt pszichiáternél depresszív, szorongásos és részben kényszeres tünetek miatt, (nem a pécsi klinikán vagy szakambulanciáin). Ekkor kapott antidepresszív gyógyszert, amitől a panaszai jelentősen csökkentek, és jobban volt ezzel ideig- óráig - információim szerint. Az utóbbi időben már nem járt a gondozóban sem, illetve egy ízben interneten talált kollégánál járt, de többször nem” - írja a professzor, aki szerint a lövöldöző hallgatónál zavart, szétesett állapotra (pszichózisra) utaló jelet igazából nem észleltek korábban.
A szakember úgy tudja, hogy a szakértői vizsgálatok utáni vérvizsgálatok szerint vagy nem találtak nyomokban sem antidepresszív szert a vérben, vagy – egy másik laborban – nyomokban észlelték az egyik antidepresszívumot, amely biztosan nem terápiás dózisra utalt. „Ugyanakkor nyugtató (benzodiazepin, a leggyakrabban használt szorongásoldó) kimutatható volt a vérében, amely alapján terápiás dózisra lehetett következtetni. Pszichiáter szakértők vizsgálták: a tapasztalt kollégák megállapították, hogy megtalálható a hallgatónál az akutan kialakuló paranoid pszichózis keresztmetszeti képe és kóros elmeállapot volt észlelhető nála (így megfigyelésre valószínűleg az országos elmemegfigyelő intézetbe (IMEI) fog kerülni pontosabb diagnózis megállapítása miatt)”- írja az igazgató.
Roppant zavartnak tűnt a tárgyalás végén
„Ne keressenek racionalitást, ez egy irracionális cselekmény, csak irracionális oka volt. Ne keressenek racionális okot, motívumot – itt nincs”- mondta dr. Visegrády Zoltán, az ámokfutó ügyvédje, aki ezzel arra utalt, hogy védence nem volt egészen pontosan tudatában annak, hogy mit tesz. Szerinte a fiatalember később vallomást tesz majd, azonban ezt az előzetes letartóztatásáról szóló tárgyalás során megtagadta. A bama.hu tudósítása szerint a gyilkos roppant zavartnak tűnt, miután véget ért a tárgyalása a Pécsi Városi Bíróságon. Ugyanakkor a fiatalember arra a néhány pillanatra, amikor a fotósok és operatőrök felvehették volna, két kezével eltakarta az arcát. A letartóztatást azzal indokolták, hogy szabadlábra kerülése esetén fennállna a szökés, elrejtőzés, a tanúk befolyásolásának lehetősége.
Az ügyészség több emberen elkövetett emberölés kísérletével gyanúsítja az ámokfutót.
Dr. Gábriel Róbert, a PTE rektora a tragédia után arról beszélt, egyik legsürgetőbb feladatának tartja az arra vonatkozó javaslatok kidolgozását, hogyan lehetne megakadályozni, hogy valaha is hasonló tragédia történjen. Az egyetem vezetése a pécsi Egyetemi Hallgatói Önkormányzat vezetőivel tárgyal majd arról, miképpen lehetne jobban megismerni a hallgatókat, mielőtt bekerülnek az egyetemre, illetve a hallgatók és oktatók miként tudnának jobban figyelni egymásra. Több rektor is hangot adott azon véleményének, hogy nem lehet az egyetemeken reptéri biztonsági rendszert bevezetni, éppen ezért nem lehet megelőzni sem a pécsihez hasonló tragédiákat.
Lábadoznak a sértettek
Feltehetően már ezen a héten elhagyhatja a kórházat a múlt hét csütörtöki pécsi egyetemi lövöldözés egyik sérültje, a másik kettő a jövő héten mehet haza.
Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem klinikai főigazgatója hétfőn újságíróknak azt mondta: a sérültek fokozatosan gyógyulnak, állapotuk kielégítő. A lábán és lágyékán sérült 36 éves oktató már szerdán távozhat. Az 54 éves, lábon lőtt takarítónőre újabb műtét vár, ő az ötször meglőtt 19 éves hallgatóval együtt várhatóan a jövő héten hagyhatja el az intézményt.
Németh Péter, az egyetem orvostudományi karának dékánja az MTI-nek arról is szólt, hogy a sérülteknek jó esélyük van a teljes felépülésre. Megjegyezte, az életveszélyes sérüléseket szenvedett diák már ma felülhet, amely különösen annak tükrében jó hír és nagy eredmény, hogy csütörtökön perceken múlt az élete. Konkrétan azon, hogy a traumatológiai centrumba szállításakor felszerelt műtővel, bemosakodva várta egy képzett sebészcsoport.
Soha többet nem lesz tanítás a teremben
Elnézőek lesznek oktatóik a Pécsi Tudományegyetem gyógyszerészhallgatóival a héten, tekintettel az egyetemen történt múlt hét csütörtöki halálos lövöldözésre.
Németh Péter az MTI-nek elmondta: miután a legjobban a gyógyszerészhallgatókat viselték meg a történtek, arra kérte oktatóikat, ezen a héten ne vegyék szigorúan az esetleges hiányzásokat, és ne írassanak teszteket a diákokkal.
Az oktatás hétfőn újrakezdődött a biofizikai intézetben, azt a tantermet azonban, ahol a lövöldözés folyt, kutatólaboratóriummá fogják átalakítani, ott többet nem lesz tanítás.
Szigorítanák a felvételi eljárást
A dékán az esetleges biztonsági intézkedésekre vonatkozóan azt közölte, hogy az egyetem nyitott intézmény, sem jogszabályi háttér, sem forrás nincs detektorkapuk felállítására, ezért inkább a fegyvertartási szabályok szigorítását támogatnák.
A dékán kitért arra, hogy a történtek miatt az egyetemi felvételiknél felvetődhet a szóbeli vizsga, az elbeszélgetés visszaállításának szükségessége. Azokon ugyanis lehetőség van a pályaalkalmasság, a kommunikációs készség és a stressztűrő képesség vizsgálatára. Ma a felvételinél csak az érettségi eredmények számítanak, az oktatók az első előadáson, gyakorlaton találkoznak először hallgatókkal - tette hozzá.
