A kormány a vagyonadó bevezetésének szükségességét azzal indokolta, hogy a vagyoni típusú adók szerepe az adórendszerben marginális, nemzetközi összehasonlításban az adóbevételeken belüli súlya elmarad az átlagosnak tekinthető értéktől (az OECD államokban 2 százalék, Magyarországon ez 0,8 százalék volt 2007-ben). Ennek oka elsősorban az, hogy az ingatlanok adóztatása esetleges, arról az önkormányzatok dönthetnek. Azt is szem előtt tartották a törvény kidolgozásakor, hogy nem az ingatlan az egyetlen vagyontárgy, amit vagyoni típusú adó terhelhet. Adókötelesek lesznek tehát jövő év elejétől a vízi járművek, a légi járművek és a nagyobb gépkocsik is. A törvényjavaslatot, - amit még idén májusban nyújtott be a Pénzügyminisztérium - a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében alkotta meg a kormány. Bár a Fidesz folyamatosan hangsúlyozza, hogy ha kormányra kerülnek, eltörlik a vagyonadót, az első részletet még be kell fizetniük azoknak, akik a februári, illetve májusi fizetési sávba esnek.

Mi után kell fizetni?

A vagyonadót egy ingatlan esetén 30 millió forintos értékhatár után kell majd fizetni, a másodiknál már 15 millió forint a határ, a három, vagy több tulajdonnál pedig már nincs értékhatár. Egy 30 milliót érő ház esetén 0,25 százalék az adó mértéke, 30-50 millió között 0,35 százalék, az 50 milliónál drágább ingatlanok után pedig az ár fél százalékát kell beadni a közösbe. A vagyonadót az után az összeg után kell fizetni, amennyiért a tárgyévben az adott ingatlant értékesíteni tudná a tulajdonosa. Hogy ezt ki fogja megállapítani, és kerül-e a tulajdonosnak további forintokba, kérdés. Kormányzati felmérések szerint minden huszadik lakás után kell majd fizetni a vagyonadót. A vagyonadót a lakóingatlanok után kell leróni, függetlenül attól, hogy a lakóingatlannak magánszemély vagy vállalkozás a tulajdonosa. A lakóingatlan fogalma a lakást és az üdülőt foglalja magában, a hozzá tartozó telekkel együtt. Olyan telek esetén azonban nem kell fizetni, amin nincs lakásnak vagy üdülőnek minősülő épület, épületrész.

A törvény fix négyzetméterárakat állapított meg, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ugyanannyi az ára egy négyzetméter rózsadombi lakásnak, mint egy, a Margit körúton levőnek, mivel mind a kettő a második kerületben van. De fixek a négyzetméterárak az egyes megyékben a megyei jogú városokban, városokban és községekben is. Attól függően, hogy családi házról, többlakásos lakó- vagy egyéb épületben levő lakásról, vagy éppen üdülőről van szó, változnak az árak. A meghatározott négyzetméterárak felvetik annak a lehetőségét, hogy nem a reális piaci helyzetet tükrözik. Egy Rózsadombon lévő lakást ugyanis jóval többért lehetne a piacon értékesíteni, mint egy teljesen hasonló paraméterekkel rendelkező (életkor, technológia) lakást a Moszkva tér mellett.
Budapest második kerületében ugyanannyi a négyzetméterára egy családi háznak, mint egy többlakásos lakóépületben lévő lakásnak (mindkettő 400 ezer forint). A legdrágább négyzetméterárat az első és az ötödik kerületben lévő lakásokra számítottak. Az üdülők négyzetméterára Budapest egész területén 250 ezer forint. A legolcsóbb négyzetméterárak a főváros tízedik kerületében vannak. Baranya megyében, a megyei jogú városban 225, városban138, a községekben pedig 118 ezer forint a négyzetméterára a családi házaknak. A megyék között a legolcsóbb Nógrád megye, ahol a megyei jogú városban a családi ház négyzetméterét 140 ezer forintban szabták meg. Felmerül annak a kérdése, vajon mit vettek alapul az áraknak meghatározásánál.

Ki fizet?

Teljesen mindegy, hogy ki a lakóingatlan tulajdonosa, magánszemély, egyéni vállalkozó, kft. vagy egyéb szervezet, vagyonadót kell fizetnie. Egészen pontosan a törvény úgy rendelkezik, hogy főszabályként az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonost terheli az adófizetési kötelezettség. Ezért aztán ha valakinek külföldön van lakása, nyaralója, akkor azután – mivel azt a magyar ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza – nem kell vagyonadót fizetnie Magyarországon. Ugyanakkor, ha egy külföldi magánszemélynek vagy külföldi tulajdonú cégnek magyarországi lakóingatlanban van tulajdonrésze, akkor neki bizony a magyar államkasszába kell befizetnie az adót.

Ki nem fizet?

Nem kell fizetnie viszont a Magyar Államnak, a helyi önkormányzatoknak és azok társulásainak, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatoknak, a költségvetési szerveknek, az egyházaknak, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, akinek, vagy aminek a mentességét nemzetközi szerződés biztosítja. Attól azonban, mert valaki nem használja a tulajdonában levő ingatlant, még adókötelesnek minősül. Aki háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként nevel (tart el), a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakóingatlana utáni adót a harmadik és minden további gyermekenként az adó 15 %-ával csökkentheti. Vízi járműveknél mentességet élveznek a sportszövetségek és a vízi rendészethez tartozó járművek.

Alkotmánybírósághoz fordulnak

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. A jogegyenlőségtől, a személyek egyenlő elbírálásán át sok mindent kifogásolnak. Az iparkamara szerint az új adó aránytalan és túlzott mértékű, az adó alapja nem a vagyontárgy tényleges értéke, sérül a tulajdonhoz való jog és sérül a jogegyenlőség, mert például építési telek, erdő, halastó után nem kell fizetni vagyonadót. A testület az Alkotmánybíróságtól soron kívüli tárgyalást és a törvény visszamenőleges megsemmisítését kéri.

Lékó László, a kamara jogásza szerint pontatlanul fogalmaz és megkerülhető az ingatlanadó. Példaként említette, hogy ha egy cégnek van egy lakóingatlana is, akkor minden nehézség nélkül átminősítheti azt irodává, és így már nem kell vagyonadót fizetnie utána. A kamara a kilencoldalas beadványban a törvény 14 rendelkezését támadta meg, ezek az alkotmány 6 paragrafusát érintik. Kifogásolják egyebek mellett, hogy a törvény nem fogalmazza meg világosan az adóalapot, nem ad elegendő időt a felkészülésre, hogy sérti az arányos közteherviselés elvét az ingatlanadó aránytalan, eltúlzott mértéke. A kamara szerint alkotmányellenes az is, hogy a vagyonadó alapja nem a vagyontárgy tényleges értéke, de úgy érzik, sérül a jogegyenlőség is, mert a törvény hátrányosan különbözteti meg a közös tulajdont a társasházival szemben. Kifogásolja a kamara azt is, hogy vagyonadó törvény a lakástulajdont hátrányosan különbözteti meg az egyéb ingatlanokkal szemben.

A vagyonadó egyik legtöbbet emlegetett hibája, hogy nem a tulajdonos összvagyonára vetik ki, hanem a 30 millió forint feletti értéket képviselő lakóingatlanra. Ha valakinek van három darab, egyenként 20 milliót érő lakása, akkor nem kell fizetnie, de ha egy 60 milliós lakása lenne, akkor már vagyonadó sújtaná. Ha a lakást nem egyetlen személy tulajdonolja, akkor a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk erejéig terheli a vagyonadó. A vagyonadó tekintetében tehát vannak még tisztázásra váró kérdések.

atv.hu / Prókai Eszter