A hazánkban dolgozó külföldi munkaerő nagy részét a szomszédos uniós országok biztosítják. A listát a románok vezetik, őket követik a szlovákok, bár utóbbiak száma a tavaly mért adatokhoz képest jelentősen visszaesett. De dolgoznak hazánkban mongolok és ausztrálok is, derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat elemzéséből.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben határozná meg a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli - nem uniós tagállamból érkezett - állampolgárok legmagasabb számát. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága, múlt hét szerdai ülésén támogatta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához benyújtott vonatkozó módosító indítványt. Két szocialista képviselő - Gúr Nándor és Vécsi István - javaslata szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyék helyett a régiókban és Budapesten, illetve az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium lapunk kérdésére elmondta, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, 1995-ben hatályba lépett rendelkezés felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát, valamint azokat a foglalkozásokat, amikben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható.
Az Országgyűlés elé benyújtott mostani módosító javaslat nem vezet be új felső korlátot („létszámstopot”) a Magyarországon foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát illetően, pusztán magának a felhatalmazó rendelkezésnek a pontosítására kerül sor, mondta kérdésünkre a minisztérium illetékese.
A felső korlát bevezetését, és az azóta eltelt időszakban történő fenntartását a magyar munkaerőpiac és a magyar munkavállalók érdekeinek védelme indokolja. Szükséges ugyanis egy olyan jogi eszköz biztosítása, ami kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok esetén beavatkozási lehetőséget biztosít a miniszter számára. A felső korlát meghatározásának részletes szabályait a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 1999-es rendelet határozza meg. A 2009-ben kiadható engedélyek számának felső korlátját 60 ezer főben határozták meg, közölte a minisztérium.
A külföldiek foglalkoztatása komoly munkaerő-piaci feszültséget soha nem okozott Magyarországon – a maximális létszám meghatározása nem jelent valódi korlátot a külföldi munkavállalók számára. Az egyidejűleg munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott külföldiek összlétszáma ugyanis egyetlen alkalommal sem érte el a felső korlátot, még abban az időszakban sem, amikor az uniós országok állampolgárai is az engedélyköteles kategóriába tartoztak.
A 2009-es adatok szerint a harmadik világbeli országok állampolgárainak kiadott engedélyek száma a keretnek mindössze 30 százalékát teszi ki. A jogszabályi rendelkezések alapján a keret nem léphető túl, és az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, és a korlátozásnak a hazai munkaerő-kereslethez való folyamatos hozzáigazítása miatt szinte lehetetlen, hogy a keretet teljesen betöltsék. A tények alapján ezért nem fordulhat elő, hogy mondjuk egy dél-ázsiai tudós, vagy orvos ne vállalhasson munkát Magyarországon a keretszám betöltése következtében, közölték lapunk ez irányú kérdésére az illetékesek.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az idei első féléven kiadott engedélyek száma meghaladta a 16 ezret, ez az előző évhez képest 32,5 százalékos csökkenést jelent. A román állampolgárok bejelentése áll az első helyen, a kiadott engedélyek több mint felét ők kapták. Jelenlétük Magyarországon meghatározó és lényegében a gazdasági válság sem befolyásolta számukat. A románokat az ukránok követik 2251 fővel. A korábban meghatározó tömegben bejelentett szlovákok száma 2009 első félévében drasztikusan lecsökkent, mindössze ötödannyian akartak hazánkban dolgozni, mint tavaly. A kínai állampolgárok részére kiadott engedélyek száma is csökkent. Jelentős külföldi munkaerőt jelentettek még a szerbek, a németek, a japánok és az osztrákok.
Az EU 27 tagállamokból összesen 10525 főt jelentettek be a munkáltatók. Szembeötlő jelenség, hogy ugyanakkor az uniós szomszédos országokból bejelentetett munkavállalóinak száma eléri a 9378 főt, tehát ebből is látszik, hogy az Európai Unión belül a külföldi munkaerőt alapvetően a szomszédos uniós országok biztosítják hazánkban. Az Európán kívüli országokból hazánkba érkező külföldi munkavállalóknak 2445 engedélyt adtak ki. A határ-menti országok dominanciája mind az uniós, mind a nem uniós országok esetében megmutatkozott, az összes kiadott engedély és bejelentés mintegy háromnegyedét ők teszik ki.
Mezőgazdasági szezonális engedélyre az érdeklődés az idén minimális volt, akik mégis ezen a területen kívántak dolgozni, azok többségükben ukrán és a szerb állampolgárságúak voltak. Területi elhelyezkedésüket tekintve pedig az ország középső régiójában és a Dél-Alföldön álltak munkába. Tavalyhoz képest a feldolgozóiparban és az építőiparban mintegy felével csökkent a bejelentett munkavállalók száma, a mezőgazdaságban ugyanakkor a tavalyihoz képest a duplájára nőtt a külföldi foglalkoztatottság.
A feldolgozóipar ágban kiadott engedélyek és bejelentések együttes száma 2005 és 2008- között emelkedő tendenciát mutatott, majd 2009-re jelentős visszaesés következett be. Az építőiparban a 2007-es csúcsot követően folyamatosan esett az engedélyek, bejelentések száma. A feldolgozóiparban a külföldi munkavállalók nemzetiségét tekintve a következőképpen alakult a sorrend: románok, szlovákok, ukránok, japánok, szerbek. Az építőiparban szintén a románokat jelentették be a legnagyobb számban, őket követik az osztrákok, ukrán állampolgárságú szomszédainknak pedig 921 engedélyt adtak ki.
A román munkavállalók aránya az „Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási” foglalkozásban megközelítően 100 százalékos és alapvetően a Dél-alföldi régióhoz köthetők. A korábban nagy létszámban bejelentett, idén ellenben már szerényebb létszámban munkát kezdő szlovák állampolgárokat főleg a „Feldolgozóipari gépkezelői” foglalkozásban jelentették be, zömében a Közép-dunántúli régióban.2009 júniusában, a tavalyi év azonos időpontjához képest a szlovák munkavállalók száma közel egyötödével, a román munkavállalók száma pedig csaknem a felére csökkent.
Az idén kiadott friss engedélyek számát Románia vezeti. De jöttek dolgozni hazánkba Ausztráliából, Mongóliából, Oroszországból, Törökországból, Lengyelországból és Izraelből is. A számok azonban nem teljesen fedik a valóságot, köszönhetően a feketén dolgozók számának, és annak, hogy hazánkban nincs munkavállalási engedélyhez kötve az, hogy valaki vállalkozást alapítson.
atv.hu / Prókai Eszter
