A magyar gyerekek jobb egészségügyi ellátást és oktatást kapnak, mint a fejlett ipari országokban élő társaik, viszont többet isznak és dohányoznak, valamint jobban fenyegeti őket a kamaszkori teherbeesés – állapította meg az OECD gyermekjólétet vizsgáló tanulmánya.

Lesújtó ez az adat, bár a többi ország átlaga sem ideális – értékelte a felmérést Deliága Éva pszichológus. Magyarországon 13-14-15 éves fiatalok már nagy számban fogyasztanak alkoholt. A kipróbálás kezdeti időpontja is jóval korábbra tolódott. Míg korábban a 16-18 éves korosztályra volt ez jellemző, ma nem ritka, hogy 13-14 éves lányok is megtapasztalják a teljes lerészegedést.

A pszichológus szerint ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon az egész kultúrában nagy mértékben jelen van az alkohol, ami viszonylag olcsó is és könnyen hozzáférhető. A fogyasztóvédelmi kimutatásokból ismert, hogy 18 év alatt sem jelent problémát az alkoholvásárlás.

„A gyerekek azt látják otthon, hogy a bódult állapot, a módosult tudatállapot az, ami a lazasághoz, a feszültségmentes családi légkörhöz vezet, akkor ezt könnyen eltanulják. Ha az apuka megiszik négy sört, és vidáman leül a tévé elé, akkor a gyerek ezt a képet, az alkoholfogyasztást társítja a kikapcsolódáshoz” – mondta Deliága Éva.

A kamaszkori teherbeesések mögött nem a felvilágosíts hiánya, hanem a felfokozott szexualitás, túlerotizált légkör áll – véli a szakember. „Nagyon sok szexuális töltetű impulzus éri a fiatalokat, és a védekezésről sokkal kevesebb szó esik”.

A problémák forrása a családon belüli elmagányosodás is. A túlterhelt, saját problémáikkal küszködő, értékekben kiüresedett szülők alig töltenek minőségi időt a gyerekekkel. Ők így sokkal könnyebben válnak az alkohol és más szenvedélyek rabjává.

Alulról a negyedik

Az OECD tanulmányban harminc ország adatait hasonlították össze. Míg Norvégiában és Dániában költik a legtöbbet a gyerekekre, a legkevesebbet Törökországban, Mexikóban és Lengyelországban.

Oktatás kategóriában Magyarország a 12., az úgynevezett \'iskolai élet minősége\' kategóriában pedig a hetedik helyen végzett. Előbbi az oktatás eredményeit és a kimaradók arányát, utóbbi pedig a gyerekek közérzetét vizsgálta az iskolában. Magyarországon 27,6 százalék állította, hogy szeret iskolába járni, míg a finn gyerekek mindössze 16, a csehek alig 12 százaléka mondta ugyanezt.

A vizsgált országok közül Magyarországon a negyedik legrosszabb a dohányzó fiatalok aránya. A 15 éves gyerekek 21 százaléka gyújt rá legalább egyszer egy héten, szemben az OECD-átlaggal, ami 17 százalék. Alkoholfogyasztási mutatóink egy fokkal jobbak: itt Magyarország a hatodik legrosszabb helyen végzett.

A 13 és 15 éves korosztály összesített adatai szerint nálunk a gyerekek 23 százaléka volt már részeg legalább kétszer életében. Az OECD-átlag 19 százalék, a legrosszabbul teljesítő Nagy-Britanniában a gyerekek 33, Dániában 31, Finnországban 28 százaléka rúgott már be.

atv.hu