Az elmúlt hetekben többen is távoztak a kormányból, illetve a miniszterelnöki stábból, többek között az Ön egykori kollégája, Daróczi Dávid kormányszóvivő is. Miért vállalta, hogy folytatja az új kabinetben, a Bajnai-kormányban a munkáját?
Magyarország jövőjét tekintve kiemelkedően fontosnak tartom az előttünk álló egy évet, melynek lényegét Bajnai miniszterelnök úr a sikeres és hatékony válságkezelésben foglalta össze. Az Egyesült Államokból kiinduló, egész Európát óriási kihívás elé állító krízisre adott kormányzati válasz kommunikációja nemes és embert próbáló feladatot jelent.
Érdekes számomra az a jelenség, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magyar polgárok elfogadják az úgynevezett negatív intézkedések szükségességét. Értik, sőt tudják, hogy a válsághelyzet miatt elkerülhetetlennek az ilyen jellegű intézkedések, hiszen hasonló lépésekre más országokban is rákényszerülnek a kormányok. Az elutasítás általában akkor jelenik meg, amikor egy-egy intézkedés valamely családot konkrétan érint. Ebben a helyzetben úgy vélem, hogy fontos feladat egy kormányszóvivő számára, hogy érthetően elmagyarázza, elmondja egy-egy döntés megalapozott szakmai hátterét.
Lesz-e valamiféle munkamegosztás az új szóvivő, Szollár Domonkos és Ön között? Példának okáért elosztják-e egymás között az ágazati politikákat, vagy a nyilatkozatok hangnemében lesz eltérés, netán tudatosan eltérő karakterűre hangolják a szóvivői kommunikációt?
Önmagában eltérés adódik abból, hogy ketten töltenek be egy azonos feladatkört, illetve, hogy egy férfiről és egy nőről van szó. Már Dávid esetében is felmerült ez a dilemma. Eleinte próbálkoztunk azzal, hogy időben osztjuk fel a munkát, de az óhatatlanul azzal a veszéllyel járt, hogy valamelyikünk az információ tekintetében lemarad az eseményekről, ezért igyekeztünk mindennel foglalkozni. Igaz, a vége felé kialakult egy sajátos karakterű párosítás, miszerint Dávid az élesebb, úgymond politikai jellegű témákat vitte, míg rám hárult a kormányüléseken történtek és bizonyos szakpolitikai döntések kommunikálása.
Bár Domokossal adva volna elméletileg az, hogy ezt így folytassuk, de szerintem a világválság okozta kihívás miatt elsősorban az lesz mindkettőnk feladata, hogy a válságkezeléssel kapcsolatos kommunikációban teljes erővel együttesen vegyünk részt. Ez az egy év erről fog szólni. Nincs másra idő.
Mikortól „üzemel” újra a két szóvivős rendszer?
Domokos azon dolgozik, hogy minél részletesebben felkészüljön a kormányzati feladatára, mert május 15-én, reggel nyolctól teljes erővel kell részt vennie a kormányzati munkában.
Jelenleg Prágában értük utol, mert elkísérte a miniszterelnököt az uniós csúcsra. A nemzetközi politikai elit és a sajtó miként fogadja Bajnai Gordont? Melyek a leggyakoribb kérdések?
A miniszterelnök úr már múlt héten megkezdte a bemutatkozó útjait az európai vezetők körében, hiszen Brüsszelben és Bécsben is járt. Barosso elnök úrral hosszasan tudott beszélgetni, és tájékoztatást adott a magyar válságkezelő lépésekről, melyet az Európai Bizottság elnöke a jó irányba tett lépésként értékelt a nagy nyilvánosság előtt.
Itt, Prágában több kormányfővel tudott tárgyalást folytatni Bajnai Gordon, például Angela Merkel német kancellárral is. Merkel asszony is arról beszélt, hogy elkerülhetetlenek a válságkezelő intézkedések. A külföldi újságírók meglepően tájékozottak a magyar válságkezelő csomagról, aminek kapcsán általában azt kérdezik, hogy a miniszterelnök úr képes-e fenntartani a politikai támogatást a cselekvéshez.
Egyébiránt melyek Prágában, az uniós csúcson a legérdekesebb, a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó kérdések?
A Keleti Partnerségről szóló kezdeményezést svéd-lengyel javaslatra hozták létre, hogy kialakuljon egy együttműködés az Európai Unió és hat úgymond keleti ország, Ukrajna, Moldávia, Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország között.
A csúcstalálkozó célja, hogy lehetőséget adjon a résztvevők regionális együttműködésének további erősítésére. Ehhez több kulcsterületet is meghatároztak a partnerek, amelyek között szerepel az energetikai, a gazdasági, a kereskedelmi és a környezetvédelmi együttműködés, illetve az alapvető jogok tisztelete, a demokratikus átalakulási folyamatok elmélyítése és a biztonságpolitika. A hat szekció közül a magyar miniszterelnök az energiapolitikai részt választotta. Számomra úgy tűnik, hogy a hivatalos témák mellett az informális egyeztetéseken elsősorban a gazdasági válsággal kapcsolatos ügyek kiemelt jelentőségűek.
