Ez egy tagállami alkotmány és elfogadása Magyarország szuverén ügye – tette gyorsan világossá Szájer József, hogy Brüsszelben protezsálja ugyan a készülő alaptörvényt, de mindennek vannak határai. Aztán – a mintegy két órás, az EP néppárti frakciója által szervezett, de minden képviselőcsoport tagját szívesen látó brüsszeli alkotmány-bemutatón – kezdetben az alaptörvény helyett egy picit Szili Katalint magasztalta, mondván: az egykori házelnök szocialista volt és szocialista is maradt, így ő képviselte a baloldalt az alkotmányozás folyamatában. Majd a fordítási bizonyítványt magyarázta és azon mosolygott, hogy Magyarországon demokrácia van, és a legújabb demokratikus vita tárgya az angol nyelv, azaz a sajtó például azon rágódik, hogy milyen „jövőidőt” használ a kormányzat fordítása. (Emlékeztetőül: a kormány a nemzeti hitvallást kihagyta a szövegből, a határon túli magyarok szavazati jogáról hallgat, ahogy a tényleges életfogytigról és az érdemi abortuszkérdésről is.) Egy a lényeg: Szájer szerint egyik fordítás sem hivatalos.

Ehelyett Szájer azt hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság, nevezetesen a környezetvédelem fontos, még a Fidesz is egy környezetvédelmi mozgalomból nőtte ki magát. És fenntarthatóság szempontjából fontos az állami gazdálkodás is, így lett költségvetési plafon is, illetve a gyerek jogai is nagy súllyal esnek latba. Összességében Szájer szerint ez egy európai alkotmány, bátran párba állítható például a Függetlenségi Nyilatkozattal.
A második rész az alkotmányban – az EU alapjogi chartája alapján – az alapjogokat szedi sorba, mégpedig majdnem mindjárt az alaptörvény elején: szemben a kommunisták alkotmányával, ahol a szöveg végére szuszakolták az alapjogok felsorolását. Az alkotmány harmadik részében Szájer szerint az ország legfontosabb elvei kapnak helyet – például a hatalmi ágak szétválasztásáról. Ám a fideszes politikus szerint pártja nem nagyon nyúlt az utóbbi húsz évben kialakult államrezsimhez. Egyetlen változásként konkrétan csak azt említi, hogy eddig négy ombudsman volt, és az embereknek úgy kellett a telefonkönyvből kibogarászni, hogy melyik országgyűlési biztos illetékes az ügyükben, így egy ombudsman felel majd a jövőben mindenért.

Ami a legitimitást illeti, a jelenlegi alkotmányt 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel évében fogadták el, és „Éljen Rákosi!” felkiáltással üdvözölték. Az új alkotmány viszont mindenkié lesz, széles társadalmi egyeztetés folyt róla, állította Szájer, hiszen 900 ezer ember írta meg, mit gondol az alkotmányról.

Szili Katalin a magyar baloldalként ismertette elképzeléseit az EP-ben, beszélt a kétkamarás parlamentről, a szociális jogok alkotmányba emeléséről (ilyen lenne a lakhatási jog, illetve az, hogy senkit ne lehessen indoklás nélkül elbocsátani). Továbbá Szili megtartaná az ombudsmanokat. Az alkotmányozási vitában pedig azért maradt benne a volt szocialista házelnök, aki jelenleg a Szociális Unió elnöke és független képviselő, hogy megjelenítse a társadalmi érdekeket. Szájernek tetszett a kétkamarás parlament, de egyelőre annyiban hagyja, hogy a lakosság egy részének tetszik, a másik részének meg nem.

Bokros Lajosnak például nem, de nem csak a kétkamarás rendszer, hanem az egész alkotmányozás kapcsán táplál ellenérzéseket, legalábbis az EP-ben kőrözött email-jének azt a címet adta, hogy „Veszélyben a demokrácia és a jogállam Magyarországon”. Schöpflin György fideszes EP-képviselő is citálja Bokros levelét, miszerint az új alkotmány lerombolja az eddigi alkotmányosságot. Hát ez egy címeres marhaság, kommentált Schöpflin. Aki szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar nyelv nehézségeit, mert bizony, amit magyarul mond az ember, azt nem lehet mindig könnyen átültetni. (Úgyhogy a jobboldali képviselő szerint nem igaz, hogy minden homályos és ködös, és szépen lassan egy szélsőjobb országba fordul a rendszer.)

Megjegyzendő, Bokros azért ennél jóval részletesebb volt, többek között azt nehezményezte, hogy az új tervezet nem biztosít a jövőben védelmet a nemzeti-etnikai kisebbségek tagjainak; potenciálisan benne rejlik az abortusz tilalom, a kormány kiterjesztheti befolyását az igazságszolgáltatásra, az utolsó független hatalmi ágra, és végezetül a tervezet megadja a lehetőséget a Fidesznek egy alkotmányos puccshoz. (Ugyanis egyrészt a Fidesz-emberekkel felöltött költségvetési tanács megvétózhatja a költségvetést, másrészt a köztársasági elnök feloszlathatja az országgyűlést, ha március végéig nincs büdzsé).

Nem szerencsés a magyar alkotmánytervezet, a kormányzat felelősséget vállal a határon túli magyar kisebbségekért, ez már-már irredentizmus, magyarázta egy liberális szónok. Aki aztán azt nehezményezte, hogy a gyerekeknek adott szavazati jog sérti az egy ember egy szavazat elvét – márpedig Európában ez így van, illetve a gyermekszavazat átruházás bajokat okozhat az EP-választásokon is. Továbbá a liberális képviselő szerint a határon túli magyarokért érzett felelősség, ahogy az egységes nemzet is, szerepel a jelenlegi alkotmányban, úgyhogy emiatt kár aggódni. Ami a gyerekszavazatot illeti, a kiskorúak sok esetben alanyai a kormányzati döntéseknek, és most semmi esélyük sincs, hogy befolyásolják a politikát. 50 éve, hozott párhuzamot Szájer, talán a nők szavazati jogát is furcsállták volna. A szocialisták azt kifogásolták, hogy miként kezdődhet egy szekuláris állam preambulumának bevezető mondatában, hogy „Isten áld meg a magyart” – imának jó, de alkotmánynak kevésbé, mondta a balos képviselőnő. Akit Szájer nyomban nyugtatott, hogy ez a hivatalos magyar himnusz első sora.

A fideszes Kósa Ádám – az EP első siket képviselője – kért szót, és jelnyelven arról beszélt, hogy a magyar alkotmány azért egyedül álló, mert elismeri a siketek jelnyelvét, illetve deklarálja, hogy minden fogyatékkal élő egyenlő a nem fogyatékkal élőkkel. Aztán Bokros kért elnézést, hogy „címeres marhaságokat írt” (Schöpflin György fideszes képviselő találta ezt mondani, a volt pénzügyminiszter azon tételéről, hogy az új alkotmány teljes szakítást jelent az eddigi alkotmányosságot), de a miniszterelnök szavait idézi, hogy a fülkeforradalom nyomán szakítás a múlttal. És Orbán nem hangsúlyozta, hogy a kommunista múlttal szakítana, azaz az utóbbi 20 évvel szakított. Bokros szerint ezt erősíti, hogy az alkotmánytervezetben az is szerepel, miszerint a jövendő alaptörvény nem vállal folytonosságot az 1949-es alkotmánnyal. Zárásképpen Bokros Kiss Jánost idézte, miszerint az új alkotmány elhátrál a köztársaságtól és szűkíti a jogokat.