Pitti Zoltán, az APEH egykori elnöke elmondta, idén a magyar gazdaság GDP-arányos adóterhe várhatóan 40 százalék körül fog alakulni, a különadók következtében pedig jövőre is hasonló mértékű lesz.

Az Adókamara alelnöke szerint ugyanakkor célirányos adócsökkentésről beszélhetünk abban a tekintetben, hogy az egykulcsos 16 százalékos szja bevezetésével a kormány nyilvánvaló szándéka a középosztály erősítése.

A 19-ről 10 százalékra csökkentett társasági adó véleményük szerint nem segíti a vállalkozásokat. Álláspontjuk szerint a magyar vállalkozások közel fele veszteséges, nekik pedig teljesen mindegy, hogy 19, vagy 10 százalékos adót nem fizetnek be. Ez az adócsökkentés ugyanakkor valóban történelmi értékű – jegyezte meg a volt APEH-elnök-, hiszen az EU-ban mindössze három országban van 10 százalékos nyereségadó.

A nyereséges vállalatok pedig a törvény adta lehetőségükkel élve több vállalkozásban oszthatják szét az egy helyen képződött nagy nyereségüket.

Az alacsonyabb adóteher Pitti Zoltán szerint nem segíti a növekedést, mert nagyon kevés vállalkozás tud évről-évre olyan eredményt elérni, amiből vissza tudnak forgatni a magyar gazdaságba. A tapasztalatok szerint a magyar gazdaságban nincs annyi beruházás, mint amennyit a vállalkozások amortizációs költségként leírnak, márpedig ez okvetlenül szükséges a növekedéshez - mondta.

A nagyrészt külföldi érdekeltségű cégeket sújtó különadóknak pedig kettős negatív üzenete van: kedvezőtlenül érintheti a befektetési, vagy éppen  a foglalkoztatás növelési szándékot, emellett bizalmi válságot is előidézhet – véli a szakértő.

Vadász Iván szerint a magyar vállalkozásokat sokkal inkább segítené egy átfogó adóegyszerűsítés, illetve például az áfa-visszaigénylési rendszer korszerűsítése.

atv.hu