Összesen ezer milliárd forintot akar az új Széchenyi-tervvel a kis- és közepes vállalkozások számlájára pumpálni a kormány – erről beszélt a nemzeti fejlesztési miniszter az ÚSZT vitairatának ismertetésén. A program kiindulópontja egy hatékonyabb pályázati rendszer lesz, alapja pedig a fejlesztési források tervezésének, elosztásának új intézményi és új értékelési rendszerének felállítása – jelentette be Fellegi Tamás.

Stratpol cél lesz teljesítve ímígyen

"Hiszen meggyőződésünk: ez lesz a kulcsa annak, hogy azokat a stratégiai társadalompolitikai célkitűzéseket, amelyek a munkahelyteremtéshez kapcsolódnak, teljesíteni tudjuk" - fogalmazott.  Elképesztő elmaradásnak tartja, hogy bár erre a ciklusra 22,5 egységi forrást szántak Magyarország számára, ennek ellenére 1 egységi kifizetés történt, bár már a félidőben vagyunk – a kormány szerint ennek részben a bürokratikus túlterjengés az oka. Drasztikusan szeretnének változtatni azon a rendszeren is, hogy az említett forrásokból a kis- és középvállalkozások részesedése mindössze 10 százalék, miközben a nagyvállalatoké 21 százalék, a nagyobb rész pedig az államigazgatási szervezeteké – fejtette ki Fellegi.

Elvesszük és újraosztjuk

A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7.870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1.828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre – 1.480,2 milliárd futó projekt, és 4.126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.    

Jelenleg a kis- és középvállalatok számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd forint. 41 milliárd forint uniós támogatást szabadítanak fel az összesen 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására, illetve tartalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslat életbe léptetésével. Így lehetőség nyílik új - a kormány fejlesztés- és gazdaságpolitikai céljaihoz szervesen illeszkedő - projektjavaslatok megvalósítására és új támogatási konstrukciók akciótervi nevesítésére.

Más pénzéből jófejkednek

Saját forrást nem tervez a gazdasági program mellé, csakis az EU-tól kapott pénzekből akarja finanszírozni elképzeléseit, ráadásul ismét saját klientúrája támogatáshoz jutását könnyíti, ezúttal úgy, hogy gyengíti a pályázási feltételeket – kritizálja az MSZP a kormány terveit.

Vetítés folyik, mert szükség van az önkormányzati választásoknál egy újabb gumicsontra, amin rágódhat az ország – kommentálta Tukacs István az MSZP képviseletében az ÚSZT-t. „Nem nevezném követendő példának, hogy azt nevezzük gazdaságélénkítésnek, hogy átnevezzük az uniós forrásokat. Ez egy nagy semmi, nem munka, teljesítmény, koncepció. Egyértelműen kiderült, hogy nincs több, más forrásuk, mint ami eddig is volt” – háborgott a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is vérlázítónak tartja, hogy a Széchenyi-terv már létező projekteket, irányokat folytat, azaz semmi újat nem csinál. Ráadásul most biztosan nem leszvissza nem térítendő támogatás része, mivel az EU-s forrásokat ekként nem lehet adni.

Tukacs azt is sérelmezi, hogy az új kabinet fellazítja a pályázat elbírálásának korábbi szigorát: „úgy látszik Fellegi úrnak könnyíteni kell ezeken, hogy fékek nélkül oszthassa szét a pénzt. Más kérdés, mit szól ehhez az EU.”  A fő cél, hogy eltereljék a figyelmet a kormány tehetetlenségéről, költségvetésének hiányáról és arról, hogy itt csak duma folyik, teljesítmény nincs – összegezte Tukacs a szocialista véleményt.

Elszíntelenedett a terv

Noha a kereszténydemokrata Nagy Andor tavaly még "zöld Széchenyi Tervet" ígért arra az esetre, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a szerdán bemutatott koncepcióból hiányzik mindaz, ami miatt zöldnek lehetne nevezni – elégetlenkedett az LMP is. Tordai Bence szerint visszalépés a terv. A választmányi szóvivő ezt arra reagálta, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése szerint a kormány az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány-innováció-növekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést határozta meg kitörési pontként az Új Széchenyi Tervben. De ha már szót kap a társadalom, az LMP beszélni fog – derült ki Tordai szavaiból.

Az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programja közül az LMP támogatja a zöld gazdaságfejlesztést, valamint az energiatakarékosságot szem előtt tartó lakásprogramot, különösen az állami bérlakásépítést, elhibázottnak véli azonban a kormány azon szándékát, amely tranzitgazdasággá alakítaná Magyarországot. A kormány álláspontjával ellentétben szerintük a vállalkozások fejlesztéséhez nem sok pénzre, hanem kiszámítható gazdaságpolitikára, átlátható államra és kevesebb adminisztrációs teherre van szükség.

Az IPOSZ-nak is osztanak lapot

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az Új Széchenyi Terv vitaanyagából kiolvasható, hogy az anyag a 7 kijelölt prioritással jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket. Az IPOSZ elnöke szerint az Új Széchenyi Tervben a mikro- és családi vállalkozások is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A szövetség üdvözli, hogy a pályáztatási rendszer átalakításával egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.

Patrióta, pozitív, páratlan

Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégium elnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának, illetve hátrányaik ledolgozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével, jövőjével, fejlődésével.